2017. november 14., kedd

Biblioterápiás képzés a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban


Órarend
a 2017. november 16-17-ei biblioterápiás képzéshez
a Kájoni János Megyei Könyvtárban


November 16. csütörtök

9.00 – 10.30 Tanfolyam nyitás, bemutatkozás, ismerkedés.
A biblioterápiás tevékenység aktualitásáról napjainkban

Szünet

10.45 – 12.15 Mi is az a biblioterápia, hogyan kapcsolódik a könyvtárhoz és a könyvtároshoz? (Előadás diavetítéssel)

Ebédszünet.

13.00 – 14.30 A biblioterápiás tevékenység alapvető tényezői: a csoport, az irodalmi mű és a foglalkozásvezető (terapeuta)
Szünet
14.45 – 16.15 Hogyan készítsünk foglalkozástervet és hogyan valósítsuk azt meg?


November 17. péntek

9.00 – 12.15 A fejlesztő biblioterápiás módszer bővítésének lehetőségei IKT eszközök bevonásával.

Ebédszünet

13.00 – 16.15 Sajátélmény-csoport. A foglalkozás közös értékelése.

Tanfolyam zárás.




2017. november 9., csütörtök

IRIS Őszi Szavalóverseny a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskolában



Idén 7. alkalommal rendeztük meg az IRIS Őszi Szavalóversenyt. A rendezvény időpontja 2017. október 26., helyszín a Joannes Kájoni Szakközépiskola multimédia terme.
A versenyre a város minden líceumából érkeztek szavalók, összesen 44 versenyző: Márton Áron Főgimnázium, Octavian Goga Kollégium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Nagy István Művészeti Líceum, Venczel József Szakközépiskola, Kós Károly Szakközépiskola, Székely Károly Szakközépiskola, és a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanáraik kíséretében.

Az ősz hangulatát idéző díszlet a XII.C osztály odaadó munkája, ugyanakkor egy kisebb zenekari formáció is hozzájárult a kellemes hangulat kialakításához.

Az előző évekhez hasonlóan a verseny idén is két nyelven zajlott, a versenyzők románul, illetve magyarul szavalhattak. A szavalóknak egy kötelező verset, és egy választott verset kellett előadniuk a kiválasztott két költő műveiből. A magyarul szavalók kötelező verse Arany János Ősz végén című költeménye volt, a románul szavaló diákok kötelező verse Tudor Arghezi Niciodată toamna című alkotása volt.

    Szekciónként 3-3 díjat osztottunk ki, illetve egy-egy dicséretet és népszerűségi díjat. A nyertesek és a résztvevők is ajándékokban részesültek.
A rendezvény fő szervezői Negru Réka tanárnő és György Géza román szakos tanár, a szervezésben segítséget nyújtott az iskola könyvtárosa is. A szavalóverseny támogatója a csíkszeredai IRIS cég.
A zsűritagok Mihálydeák Adél és Negru Réka tanárnő, Busuioc Stelian, illetve Túrós Endre tanárok és Kovács Edit könyvtáros voltak.

Helyezések:
Magyarul szavaló diákok:                                    
Közönségdíj: Antal Renáta XI. (Székely Károly); Dicséret: Spînu Cristina IX. (Nagy István); III. Hely: Sándor Rita IX. (Segítő Mária); II. Hely: Máté Arnold XI. (Kós Károly); I. Hely: Gál Renáta XII.C (Joannes Kájoni )


Románul szavaló diákok:
Közönségdíj: Daradics Hanna (Nagy István); Dicséret: Cucoș Teodora XII.C (Octacian Goga); III. Hely: Iamandi Andra-Ioana X.A (Octavian Goga); II. Hely: Mátyás András IX. (Márton Áron); I. Hely: Simota Elena XI.C (Octavian Goga).
Kovács Edit,
a Joannes Kájoni Szakközépiskola könyvtárosa



2017. november 8., szerda

V. OLVASÓTÁBOR a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban

Mottó: "Olvasónak nem születik az ember, az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye..." (Tóth Tibor műfordító) 
   A nyár folyamán az EMMI és az ELTE pályázati felhívására készítettük el és adtuk be a V. Olvasótábor programját, amit a pályáztató pozitívan értékelt és ötszázezer forinttal jutalmazott. Táborunkat az őszi vakációban, 2017. október 30-november 2 közötti időszakban tartottuk meg a gimnázium könyvtárában, húsz III-IV. osztályos kisdiák számára. A tábor fő célja a könyv és az olvasás iránti érdeklődés felkeltése, a gyermekek könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elmélyítése mellett az Orbán Balázs Gimnázium gyermekkönyvtárának bővítése, frissítése is a megvalósítások közé sorolható. 
 Igyekeztünk különböző játékos tevékenységekkel felkelteni diákjaink érdeklődését. Kezdésként a könyv részeivel ismerkedtek, majd Weöres Sándor: Ha vihar jő a magasból című versét tanultuk meg, aminek később megzenésített formáját is elsajátítottuk ritmushangszereket használva. Különböző olvasási technikákkal (lánc, csoportos, közös, egyéni, válogató) mesét, ismeretterjesztő szöveget olvastak és ehhez változatos feladatokat oldottak önállóan, párban vagy csoportosan az értő olvasás elmélyítése érdekében. A tanulók beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére igyekeztünk derűs, oldott légkört kialakítani, ezért mozgásos-, anyanyelvi-, valamint szórakoztató játékokat építettünk be a feladatok megoldásai közé. Ugyanakkor kézműves tevékenységekkel is lazítottunk, készítettünk temperával őszi fát, színes kartonokból emberfejet, fonal technikával őszi képet, sünit. A pályázattal szerzett vadonatúj könyveket a könyvturkáló alkalmával mindenki odaadással vette kézbe, olvastak belőle majd bemutatták egymásnak és ki is kölcsönözték.
  Az idén a székelyudvarhelyi városi könyvtár meglátogatása is szerepelt a programunkban, ahol Szőcs Endre igazgató úr fogadott bennünket és Rendi Éva-Ildikó könyvtáros segítségével betekinthettünk a különböző részlegekbe, 3D-s filmrészletet néztünk és végül a gyermekkönyvtárban olvasásra is sort kerítettünk. 
  A projektzáró eseményre meghívtuk a diákok szüleit, nagyszüleit, ahol fényképes prezentációval elevenítettük fel a tábor fontosabb mozzanatait, daloltunk és még a szülinaposainkat is felköszöntöttük.
Hatos Melinda, könyvtáros
Szávuly Emese, tanítónő


2017. november 6., hétfő

ISKOLAI KÖNYVTÁRI VILÁGHÓNAP a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban



A 2017-es iskolai könyvtárosi világhónapi rendezvényeimnek fő témája a gimnáziumi könyvtár és a helyi értékeink ismertetése, valamint a hajdani és jelenlegi iskolához fűződő tevékenységének bemutatása volt. 

Könyvtártörténeti és könyvtárismereti órák
Mint minden esztendőben, idén is a gimnáziumunkba érkezett kilencedikeseket szólítottam meg.
Könyvtártörténeti órákon megismerkedhettek a több száz esztendős, ferencesek által létesített iskola könyvtárával, annak szellemiségével. A könyvtárismeret órákon könyvtár-használatból kaptak ízelítőt. Ezeken az ismertetőkön partnerek voltak: Borsodi László, Markó Ilona (osztályfőnök is), Csata Emese, Csonta Noémi magyar tanárok, valamint a IX-es osztályfőnökök: Tódor Imre, Orbán Zsolt, Olteán Éva, Csapó Hajnalka és Csomós Róbert.



Rendezvények és előadások
A gimnázium története előadást 2017. október harmadikán tartottam meg. Részletes beszámoló: http://www.mag.ro/file.php?Zj0xOQ==#
Felkértek, hogy tartsak előadást a gyógynövényekről. A rendezvényre 2017. október hatodikán került sor Csíki gyógynövényekről címmel. Link: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/10/csiki-gyogynovenyekrol.html
2017. október hatodikán mutattam be a Székelyföldi mondák és legendák című előadásomat. A beszámoló linkje: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/10/szekelyfoldi-mondak-es-legendak.html
A rendezvényeken részt vettek a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola diákjai, Kovács Zsuzsa társszervező informatika tanár irányításával. A rendezvények jobb kimenetele érdekében segítséget kaptam Gyarmati Dénes informatikus kollégámtól.
Október huszadikán előadást tartottam a Romániai Magyar Könyvtárosok vándorgyűlésén Parajdon. A beszámoló linkje: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/10/romaniai-magyar-konyvtarosok-xii.html

Kiállítások
Az idén is több kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. Mindegyiket október folyamán lehetett látni. Négynek a témája kötődik a fent említett rendezvényekhez:
- az első alkalommal a gimnázium régi könyveiből válogattam, valamint a világhálón található, ferencesekről készült portrék nyújtottak segítséget;

- a második alkalommal gyógynövényekről szóló szakkönyveket és saját gyógynövénykészletemet használtam fel;


- a harmadik alkalommal a gimnázium könyvtárában található, székelyföldi mondákat és legendákat tartalmazó köteteket, térképet használtam fel. A kiállítást kipótoltam otthonról hozott könyvekkel.

- a negyedik alkalommal az Aradi 13 kiállítást kötöttem össze a könyvtárgyakorlat órákkal (keresés, anyaggyűjtés, bibliografia).



A rendezvényektől függetlenül két tartósabb tárlat is látogatható volt.
Az elsőnek tematikája a gimnázium kommunista és rendszerváltási éveiből származó didaktikai eszközök voltak. A kiválasztott anyagban lemezjátszó, hangfal, magnószalag, hangkazetták, hanglemeztartó, bakelit lemezek sora volt felsorakoztatva. Továbbá régi atlaszok, képes könyvek, képeslapok, diapozitívek és diafilmek, valamint egy írógép voltak. A kiállítás anyagáról és más szemléltető eszközökről, mint a filmvetítő, videólejátszó stb., előadást tartottam az érdeklődőknek. A kommunista időszak emlékeibe beleszőttem azokat az élményeket eme eszközökkel kapcsolatosan, amelyeket jómagam is megéltem.

A második kiállítás témája az 1956-os forradalom 60-ik évfordulójára volt összeállítva. Címe: Huszonhárom dokumentum 1956-ról. Ebben szerepet kapott az 1956 utáni román hatalmi megtorlás Erdély szerte, amely alól a mi iskolánk sem volt kivétel.

Mindkét kiállításhoz felhasználtam a saját könyvtáram köteteit is. Az utóbbi két kiállítást több, mint 400-an tekintették meg.

Kapcsolat
Október folyamán együttműködtem egy adatgyűjtési és véleménykutatási projektben az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetével és a Magyar Könyvtárostanárok Egyesületével.

Vendégek fogadása
Október az egyik legmozgalmasabb hónap volt könyvtárlátogatók szempontjából. Minden egyes kisebb-nagyobb csoportot rövidre szabott iskola- és könyvtártörténet mellett kalauzoltam végig a könyvtáron. Esetenként az iskola dísztermét és a bizonyos korszakokról sokat árulkodó tablókkal díszített folyosókat is bemutattam.
Tiszteletüket tették bibliotékánkban:
- a tiszaújvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola közel 60 fős diákcsapata,
- a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanári csapata,
- Szederjesi György, a medgyesi Báthory István Általános Iskola igazgatója,
- Kósa Mária, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Igazgatója
- a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola diákjai és tanárai.

Borbé Levente


2017. november 2., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2017/11. számából

Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés könyvtárosoknak
2017. november 16-17. között Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban címmel romániai magyar könyvtárosok számára szervez képzést a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a budapesti Könyvtári Intézet. Előadók: Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, illetve Gulyás Enikő, aki informatikus könyvtáros és informatikatanár szakokon szerzett diplomát, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, ahol a fejlesztő (e-)biblioterápia alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja.
A képzésről röviden:
Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében a képzés a külföldi gyakorlatban régóta elfogadott eljárást illeszti be a könyvtárosi, pedagógusi, óvodapedagógusi munkába oly módon, hogy röviden megismertet a biblioterápia elméletével és történetével, felkészít a biblioterápia gyakorlatára, a foglalkozások előkészítésére és lebonyolítására. A biblioterápiás eljárás mind a művelődési és egyéb hátrányokkal bíró gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, mind a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához segítséget tud nyújtani.
A fejlesztő e-biblioterápia beépíti módszertanába a 21. század technikai vívmányait (iPad, interaktív tábla, felhőtechnológia). A foglalkozások résztvevői az IKT-eszközök bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, ennek köszönhetően a hagyományosan ismert hatások mellett a résztvevők digitalis kompetenciáját is fejleszti, mindamellett, hogy felhívja a figyelmet arra: ezek az eszközök a közösségfejlesztés és a szóbeli kommunikáció generátoraként is alkalmazhatók (www.tiny.cc/biblioterapia).
A képzés helyszíne: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár. A helyek száma korlátozott, a jelentkezési sorrend alapján kerülnek kiválasztásra a résztvevők. A szervezők a képzés résztvevőinek ebédet tudnak biztosítani, előzetes igénylésre szállást foglalnak, útiköltség és szállás a résztvevők költségén.
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/551/biblioterapia-es-e-biblioterapia-a-konyvtarakban--szakmai-kepzes-konyvtarosknak

Arany János szépirodalmi és esszépályázat
A Szépírók Társasága és a 2000 irodalmi és társadalmi havi lap pályázatot ír ki Arany János bicentenáriumának tiszteletére.
Pályázni lehet publikálatlan irodalmi esszékkel és szépirodalmi alkotásokkal.
I. Esszétémák
1) Arany János írói bátorsága
A magyar irodalom forradalmár-politizáló szemléletében többször fogalmazódott meg bírálat Arany politikai szerepéről – legélesebben talán Ady Endre részéről; a harmincas években nagy vita volt Móricz és Kosztolányi között e kérdésben; a hetvenes években pedig Eörsi István újra erőteljes bírálattal illette a szerzőt. Kérdésünk: mit gondolhatunk ma e probléma kapcsán?
2) Az eposz / elbeszélő költemény műfajának mai jelenléte
Az utóbbi egy-két évtizedben meglepő módon és nem kis mértékben megszaporodtak a verses elbeszélő költemények (Juhász Ferenctől Szálinger Balázsig); e műfaji különlegességnek szerepéről és súlyáról szeretnénk többet megtudni, mind műfajelméleti, mind történeti szempontból.
3) Arany és a magyar irodalom ironikus-humoros vonulata
Németh László nagyon elterjedt, nagyhatású véleménye szerint a tragikus magyar „sorsirodalomtól” távol áll a humor és irónia kategóriája, s a magyar irodalomnak minden ízében súlyosnak, mélynek és komolynak kellene lennie. Vajon hogyan állja ki e vélemény a történetiség próbáját (pl. Arany életművében), s hogyan viszonyuljunk egy ilyen véleményhez az utóbbi évtizedek erőteljesen ironikus irodalmiságának olvasta után?
4) Mit tehetnek az írói barátságok és szövetségek?
Az Arany-Petőfi írói barátság kapcsán kétféle megítélés tapasztalható a közvélekedésben: a barátság mindenben segít és kibontakozásra serkent – valamint: a barátság sokban akadályozza is az önálló eredetiség térnyerését. Vajon hogyan működnek az irodalom történetében és jelenében a nagy barátságok – segítőleg vagy gátlólag?
Az esszék terjedelme 20 - 25 000 leütés között legyen.
II. Szépirodalmi alkotások – versben vagy prózában
Olyan irodalmi műveket várnánk el, melyek nem a hódoló ódák emelkedett hangnemével, hanem a parafrázisok, imitációk és paródiák gesztusával közelítenék meg az egyik legnagyobb magyar humorista költőnek tevékenységét.
A pályázatok beadási határideje: 2018. január 3., szerda éjfél.
Érdeklődni és a pályaműveket beküldeni ezen a címen lehet: ketezer.palyazat@gmail.com
Egy pályázó csak egy pályaművet nyújthat be.
Eredményhirdetés 2018 februárjában, a Szépírók Társasága Arany-emléknapján. A legjobb, díjazott pályaműveket a 2000 fogja közölni.
Forrás: http://szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=1061

Hallasd a hangod! – Felolvasó pályázat
 A Trivium Egyesület Hallasd a hangod! címmel felolvasó pályázatot hirdet. A pályázatra bárki jelentkezhet. Életkor alsó határa 14 év, felső határ nincs. Nevezési díj nincs.
Ha szeretsz, és tudsz is hangosan hibátlanul felolvasni irodalmi szöveget, ha karakteres a hangszíned, jól ismered a magyar nyelvet, jól hangsúlyozol, esetleg figyelemmel kíséred a filmek szinkronjait, és képes vagy a szereplők bőrébe bújni, küldd el nekünk a hangod!
Az egyesület már meglévő, nyomtatott és e-könyves formátumú kiadványaihoz, valamint az előkészületben lévő, illetve tervezett kiadványaihoz női és férfi hangokat keres, ezért a pályázók választhatnak a női és férfi felolvasók számára letölthető irodalmi szövegek közül, de küldhetnek hanganyagot az összes szövegre is.
Felhívják a pályázók figyelmét, hogy a zsűri kizárólag az egyesület honlapjáról letölthető szövegek hanganyagát fogadja el!
A felolvasást tartalmazó hanganyagot a hangoskonyv@triviumnet.hu e-mail címre kérik beküldeni csatolva.
Az e-mailnek tartalmaznia kell a felolvasó nevét és elérhetőségeit, a hanganyag csak a felolvasott szövegrészlet címét és a szövegrészletet tartalmazhatja, a felolvasó nevét nem.
A beküldés határideje: 2017. november 30., éjfél.
A próbaszövegek itt letölthetők: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-probaszovegek/.
Eredményhirdetés: 2017. december 5.
Forrás: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-felolvaso-palyazat/

IX. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén kilencedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában.
A verseny első szakasza interneten zajlik: a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@cs.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).
A díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek; két különdíjat is odaítélnek, egyiket a legjobb magyar fordítás szerzőjének, a másikat a legjobb idegen nyelvű fordítás szerzőjének. Az I., II. és III. helyezettek további díja, hogy, ha a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszéke által meghirdetett szakokra kívánnak jelentkezni, a felvételi jegy egyik komponensét kiválthatják 10-es jeggyel.
A fordítások beküldési határideje: 2017. november 19.
Eredményhirdetés a Kar honlapján, 2017. november 27-én.

Forrás és részletes kiírás itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/ix-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak 

Ábelkedtek Csíkszentdomokoson
A Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár könyvtárosa, Sándor Edit számolt be az értékes programról, amelyet Tamási Áron születésnek 120. éfordulójára szerveztek, és amelynek kiértékelő, záró eseményére 2017. október 13-án került sor. A beszámolóból idézünk:
’Véget ért. Nolc hónapon keresztül Ábelkedtünk Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán. Szép, tartalmas időt töltöttünk együtt, a helyi Márton Áron Általános iskola tanulóinak részvételével, 27 pedagógus támogatásával, segítségével.
Lövétei Lázár László az író életéről, munkásságáról beszélt a gyerekeknek, az Ábel a rengetegben című filmet nagymozis előadásban néztük meg. A látottak és hallottak alapján a nagyobb gyerekek prezentációkat, kisfilmet készítettek, munkájukat jutalmaztuk. Eközben az elemi iskolások Tamási Áron meséit hallhatták, ezeket illusztrálták. Közel 250 rajzot készítettek, amelyeket felhasználtunk hangos mesefilmek készítésénél, ezeket megosztottuk a közösségi oldalon. A nagyobb gyerekek Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című regényéből részleteket hallhattak, megismerték az akkori idők gyermekeinek, fiataljainak az életét, majd feladatul kapták egy fogalmazás írását Gyermeknek lenni száz évvel ezelőtt és ma címmel. Hetvennégy fogalmazás íródott, érdekes gondolatok kerültek papírra, és az a kérdés is felvetődött: régen volt jobb vagy ma? Régi fényképek, szavak gyűjtésével is foglalkoztunk, számtalan kincs birtokába jutottunk, nemcsak a gyerekek, felnőttek is hoztak fényképeket, gyűjtötték a szavakat. (...)
A vakáció nem telt tétlenül, feldolgoztuk, kiértékeltük a begyűlt munkákat, és készültünk Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába. Négy busznyi gyerek és felnőtt, összesen 210-en utaztunk el. A Tamási-emlékház meglátogatása után, a kertben megtartottuk a magyar népmese napját, majd Ágnes néni házához vezetett utunk. Itt Hadnagy Jolán óvónéni mutatta be Farkaslakát, beszélt az íróról, elkalauzolt a két cserefa árnyékában meghúzódó sírhelyhez, ahol koszorút helyeztünk el. Innen Szejkefürdőre vezetett utunk, meglátogattuk a Borvízmúzeumot, vártak bennünket Orbán Balázs kapui, a nagy utazó sírjára is koszorút helyeztünk. (...)
Utazásunk költségének egy részét a Bethlen Gábor Alap Zrt. fedezte, kényelmes utazási körülményünkről a Panoráma Turist gondoskodott, a meséket pedagógusaink olvasták fel, a kitűzőket, amelyeket nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is büszkén viseltek, géci asszonytársaink, szülők, gyerekek segítségével készítettük.’
Forrás: Sándor Edit, http://hargitanepe.eu/abelkedtunk/

Könyvbemutató - Cseke Gábor: Sorsok könyve
Árva gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok keretében került sor 2017 október 18-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.
A jelenlévőket köszöntő Szonda Szabolcs intézményvezető tanítómesterének nevezte a szerzőt, aki szerinte nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozott a kötetben található életutak megírásakor, hanem mások véleményét is figyelembe vette. A Hargita Népe napilap jelen lévő főszerkesztője, Sarány István pedig olyan olvasmányos, de ugyanakkor elgondolkoztató és súlyos mondanivalót hordozó történetek egységet alkotó gyűjteményeként értékelte a kötetet, amelynek megírása bátorságot igényelt.
Cseke Gábor esszé- és olvasónaplóként határozta meg az ekképp könyvvé összesimuló írások műfaját, melyek tartalmilag három fejezetre oszthatók. Közülük a Kívül vagy belül címet viselő – sorrendileg az első – a csíkszeredai árvaház lakóinak mindennapjaiba nyújt betekintést, egy onnan kikerült cigányasszony emlékirataira támaszkodván.
Az Orvossorsok című második fejezet több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó orvosok korántsem akadály- és megpróbáltatás-mentes életútját mutatja be. Köztük a budapesti dr. Semmelweis Ignác (1818–1865) boncolóorvosét, aki „úgy távozott az élők sorából meggyötörve, elmegyógyintézetbe zárva, akár egy szerencsétlen pária.”
A harmadik és egyben utolsó, Székelyföldi történetek című fejezetről a szerző elmondta, ebben olyan személyiségeknek állított emléket, akik valamilyen módon beírták magukat Székelyföld történetébe. Így szó van benne többek között a román kedélyeket még az emlékével is felkavaró székelyzsombori Nyírő Józsefről (1889–1953), a kászonaltízi Ferencz Imréről és „kisebbségi költészetéről.”, továbbá a székely szülők gyermekeként Bukarestben napvilágot látott dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentdomokosi népéletben és szokásvilágban végzett búvárkodásairól is.
Forrás és teljes írás itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sulyos-tortenetek/
http://www.3szek.ro/load/cikk/107043/ellesett_sorsok

Játékosan Szent László székelyföldi tiszteletéről – könyvtári foglalkozások
A Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi kulturális és történelmi örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti emlékekkel ismerkedhetnek a Szent László nyomában Székelyföldön című történelmi-helytörténeti témájú, játékos könyvtári foglalkozásokon részt vevő diákcsoportok. A programot a Szent László-emlékév jegyében 2017. júniusában indította el a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A helyismereti részleg könyvtárosai a 2017-2018-as tanévre is meghirdették a tematikus foglalkozásokat 5-8. osztályos és középiskolás csoportok számára, a részvétel feltétele az előzetes jelentkezés. A szervezők igyekeznek eljuttatni a játékos foglalkozást olyan településkre is a helyi könyvtárosok közreműködésével, amelyek távol esnek a megyeszékhelytől, viszont Szent László tisztelete kapcsolódik hozzájuk. 2017. szeptember 29-én a bögözi és az agyagfalvi általános iskolák 24 tanulója is részt vett a foglalkozáson, amelynek a Bögözi Általános Iskola adott otthont.
A VIII. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában három helyszínen szerveztek foglalkozásokat 2017. október 13. és 17. között, a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskola hatodikos diákjai, valamint a csíkszépvizi Nyirő József Általános Iskola 5–8. osztályos csapatai is részt vehettek a játékos foglalkozásokon. Októberben a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola hatodik osztályos csapatai – öt alkalommal összesen 135-ön – a megyei könyvtárban ismerkedtek játszva a Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi hagyományokkal, örökséggel. A játék során megtudhatták többek között, hogy mely települések templomaiban láthatók a Szent László-legenda legismertebb vagy legrégebbi falképei, hol emeltek köztéri szobrot Szent Lászlónak, milyen települések viselik a nevét, hogyan védte meg a székelyeket a legenda szerint a nagy király, milyen hagyomány kapcsolódik az oroszhegyi urusos kúthoz, hogyan kapta a nevét Csíkszépvíz, milyen növény a Szent László füve. A helyismereti-történelmi társasjáték alapja Székelyföld térképe, amelyen Szent László személyéhez kapcsolódó településeket, helyneveket összekötő útvonalon haladnak végig a játékban részt vevő csapatok. 2017. október végéig 270 tanuló vett részt a tíz alkalommal megszervezett könyvtári foglalkozásokon.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/548/jatekosan-szent-laszlo-szekelyfoldi-tiszteleterol--a-nagy-imre-altalanos-iskola-diakjaival
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/547/szent-laszlo-nyomaban-szekelyfoldon--gyimesfelsoloki-es-csikszepvizi-gyerekekkel 

Becsületkönyvtárat avattak
A sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon emlékünnepséget szervezett a magyar népmese napja tiszteletére 2017 szeptember 29-én. A tanintézmény óvodásai, pedagógusai, szülői és nagyszülői közössége mesével, énekkel és a Becsületkönyvtár felavatásával emlékezett a kisbaconi író életére, munkásságára. A tanintézmény gyermekkórusa dallal köszöntötte a Benedek Elek-mellszobor előterében összesereglett szülőket, nagyszülőket, barátokat, meghívottakat. A Benedek Elek Napközi Otthon és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös nevelési projektjét Lázár Zsuzsa óvónő mutatta be. A Becsületkönyvtár a tanintézmény udvarán kapott helyet, könyvadományokkal gazdagodott, szülők, pedagógusok, meghívott vendégek hoztak mesés- és verseskönyvet, illetve szakkönyveket. A könyvtárból bárki vihet haza olvasmányt, a lényeg, hogy becsülettel vissza kell hozni. A Becsületkönyvtár mellé kihelyezett hatalmas kosárba minden kedves vendég hozott könyvet, mintegy 120 kiadvánnyal gyarapodott az olvasást népszerűsítő könyvtár.
A magyar népmese napján a könyvekre, a mesékre irányult a figyelem. A gyermekek, hogy ne feledjék a nap varázsát, hangulatát, Elek apó történetét, a mesélés örömét, almát kóstolhattak, melyet Elek apó gyümölcsöséből küldtek a kisbaconiak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/becsuletkonyvtart-avattak/

Átadták az idei Székelyföld-díjakat
Idén is átadták a Székelyföld-díjakat, az elismerésben Péntek János nyelvész professzor és Mihály János történész részesült. A Székely Bicskarend díjat Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas írónak, a pályakezdők számára létrehozott Szabó Gyula-díjat Gothár Tamás költőnek ítélték oda.
Forrás: https://www.helikon.ro/atadtak-a-szekelyfold-dijakat/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2017. november 1., szerda

Novemberi évfordulók 2017


650 esztendeje, 367. november elsején hunyt el Hilarius római egyházi író és szónok.

110 éve, 1907. november elsején hunyt el Alfred Jarry francia drámaíró, az abszurd dráma megalkotója. Ismert műve az Übü király.

95 éve, 1922. november elsején született Alfred Capus francia író, újságíró és szerkesztő.

45 éve, 1972. november elsején hunyt el Ezra Pound amerikai költő, műfordító, kritikus és szerkesztő.

245 éve, 1772. november másodikán született Johann Ladislaus Pyrker, von Felsö-Eör (magyarosan Pyrker János László) osztrák költő, az egri főegyházmegye érseke.

170 éve, 1847. november másodikán született Georges Eugène Sorel francia filozófus, író, szociológus és mérnök.

115 éve, 1902. november másodikán született Illyés (Illés) Gyula magyar író, költő, drámaíró, műfordító és lapszerkesztő. Ismertebb művei: Puszták népe, Hunok Párisban, Fáklyaláng, Kháron ladikján.

100 éve, 1917. október másodikán született Kazys Bradūnas litván költő és publicista.

230 éve, 1787. november harmadikán született Johann Mayrhofer osztrák költő.

135 éve, 1882. november harmadikán született Jakub Kolasz fehérorosz nemzeti költő, író.

205 éve, 1812. november negyedikén született Aleardo Aleardi, az olasz nemzeti költészet kimagasló alakja.

130 éve, 1887. november negyedikén született Ciska Hartni fehérorosz költő és író.

80 éve, 1937. november ötödikén hunyt el Bolesław Leśmian (Lesmanben) zsidó származású lengyel költő és író.

130 éve, 1887. november hatodikán hunyt el Eugène Pottier francia költő és politikus.

275 éve, 1742. november nyolcadikán született Simai Kristóf magyar író és szótáríró.

525 esztendeje, 1492. november kilencedikén hunyt el Dzsámi, a perzsa klasszikus költészet utolsó nagy alakja.

140 éve, 1877. november kilencedikén hunyt el Karel Sabina cseh író és újságíró.

115 éve, 1902. november kilencedikén született Fenyő László költő, műfordító és kritikus.

5 éve, 2012. november kilencedikén hunyt el Páll Lajos székely-magyar költő és festőművész.

580 éve, 1437. november tizedikén hunyt el Stanislaw Ciolek lengyel költő.

440 esztendeje, 1577. november tizedikén született Jacob Cats németalföldi költő, politikus.

130 éve, 1887. november tizedikén született Arnold Zweig német író és politikus.

95 éve, 1922. november tizedikén született Katona Szabó István székely származású magyar író, újságíró és szerkesztő. Ismertebb regénye a Borika.

90 éve, 1927. november tizedikén hunyt el Szomaházy István (Steiner Arnold) zsidó származású magyar író, publicista és drámaíró.

260 éve, 1757. november tizenkettedikén született Jacobus Bellamy holland költő.

175 éve, 1842. november tizenkettedikén született Rákosi Jenő magyar író, újságíró, lapszerkesztő.

95 éve, 1922. november tizenkettedikén született Tadeusz Borowski lengyel író, költő és publicista.

70 éve, 1947. november tizenkettedikén hunyt el Orczy Emma magyar származású angol írónő. Népszerű regénye : A Vörös Pimpernel.

35 éve, 1982. november. Tizenkettedikén hunyt el Tamási Gáspár székely-magyar népi emlékíró.

235 éve, 1782. november tizenharmadikán született Esaias Tengér, a svéd romantikus költészet nagy alakja.

140 éve, 1877. november tizenharmadikán született Hugó Károly magyar drámaíró, író és orvos.

45 éve, 1972. november tizenharmadikán hunyt el Kádár Imre magyar író, költő, műfordító, szerkesztő, rendező és színigazgató.

130 éve, 1887. november tizennegyedikén született Áprily Lajos (Jékely) erdélyi magyar költő és műfordító.

105 éve, 1912. november tizennegyedikén született Gazdag Erzsi magyar ifjúsági író és költő.

70 éve, 1947. november tizennegyedikén született Lőrincz József székely-magyar költő, irodalomtörténész, néprajzos, közíró és tanár.

200 éve, 1817. november tizenötödikén született Arnold Fusinato olasz költő.

155 éve, 1862. november tizenötödikén született Gerhart Hauptmann német író, drámaíró és poéta.

210 éve, 1807. november tizenhatodikán született Jónas Hallgrímsson izlandi költő és író.

150 éve, 1867. november tizenhatodikán született Léon Daudet francia író, újságíró és politikus.

95 éve, 1922. november tizenhatodikán született José Saramago portugál író és költő.

430 esztendeje, 1587. november tizenhetedikén született Joost van den Vondel holland költő és drámaíró.

40 éve, 1977. november tizenhetedikén hunyt el Bretter György magyar esszéíró, filozófus, fordító és szerkesztő.

1075 esztendeje, 942. november tizennyolcadikán hunyt el Odo de Cluny francia egyházi költő.

545 esztendeje, 1742. november tizennyolcadikán hunyt el Baszileosz (Johannesz) Besszarión bizánci görög humanista író, filozófus, teológus és diplomata.

270 éve, 1747. november tizennyolcadikán hunyt el Alain-René Lesage francia író és drámaíró.

190 éve, 1827. november tizennyolcadikán hunyt el Wilhelm Hauff német író, meseíró.

95 éve, 1922. november tizennyolcadikán hunyt el Marcel Proust francia regényíró, esszéista és kritikus. Híres műve: Az eltűnt idő nyomában.

65 éve, 1952. november tizennyolcadikán hunyt el Paul Éluard (Eugène Émile Paul Grindel) francia költő.

90 éve, 1927. november tizenkilencedikén született Lator László magyar költő, műfordító, esszéíró és irodalomtörténész.

10 éve, 2007. november tizenkilencedikén hunyt el Szabó Magda magyar írónő, költő és műfordító. Ismertebb művei: Bárány Boldizsár, Pilátus, Abigél, Ókút, Az ajtó, Für Elise.

1050 esztendeje, 967. november huszadikán hunyt el Abú ’l-Faradzs al-Iszfaháni (Iszbahání) arab író, irodalmár.

265 éve, 1752. november huszadikán született Thomas Chatterton angol költő.

70 éve, 1947. november huszadikán hunyt el Wolfgang Borchert német költő és drámaíró.

325 esztendeje, november huszonegyedikén született Carlo Innocenzo Frugoni olasz költő, történetíró és pedagógus.

130 éve. 1887. november huszonegyedikén hunyt el Petre Ispirescu román író, meseíró, szerkesztő, kiadó és nyomdász.

130 éve, 1887. november huszonegyedikén november huszonegyedikén született Berendi Miklósné (Kilényi Júlia Adél Sarolta) magyar írónő, műfordító és költő.

175 éve, 1842. november huszonkettedikén született José-Maria de Héréida, Kuba nemzeti költője.

140 éve, 1877. november huszonkettedikén született Ady (András) Endre, költő, író és újságíró.

20 éve, 1997. november huszonkettedikén hunyt el Kardos G. György magyar író, újságíró és dramaturg.

1955 esztendeje, 62. november huszonnegyedikén hunyt el Aulus Persius Flaccus etruszk származású római író.

420 esztendeje, 1597. november huszonnegyedikén hunyt el Enyedi György erélyi magyar író és unitárius püspök.

85 éve, 1832. november huszonnegyedikén született Jókai Anna magyar író és költőnő.

455 esztendeje, 1562. november huszonötödikén született Félix Lope de Vega y Carpio spanyol költő és drámaíró.

245 éve, 1772. november huszonhatodikán hunyt el Gróf gyalakúti Lázár János, az erdélyi magyar barokk irodalmának képviselője. Fő műve a Florinda verses krónikája.

160 éve, 1857. november huszonhatodikán hunyt el Joseph Eichendorff német romantikus költő és író.

120 éve, 1897. november huszonhatodikán született Kahána Mózes zsidó származású erdélyi magyar költő, író, novellista és szerkesztő.

2025 esztendeje, Kr. e. 8. november huszonhetedikén hunyt el Quintus Horatius Flaccus ógörögül és latinul író római költő.

260 éve, 1757. november huszonnyolcadikán hunyt el William Blake költő, festő, grafikus és nyomdász, az angol irodalom egyik kiemelkedő alakja.

110 éve, 1907. november huszonnyolcadikán született Alberto Moravia (Pincherle) zsidó származású olasz író.

215 éve, 1802. november huszonkilencedikén született Wilhelm Hauff német író, meseíró. Ismert mesegyűjteményei: A gólyakalifa, A kis Mukk története és A Spessarti fogadó.

115 éve, november huszonkilencedikén született Ormos István partiumi magyar költő, író és újságíró.

110 éve, 1907. november huszonkilencedikén született Jankovich Ferenc magyar költő, író és műfordító.

110 éve, 1907. november huszonkilencedikén hunyt el Stanisław Wyspiański lengyel költő, drámaíró, író, festő és grafikus.

80 éve, 1937. november huszonkilencedikén született Gál Sándor felvidéki magyar költő, író és publicista.

200 éve, 1817. november harmincadikán született Theodor Mommsen német történész, író, újságíró és politikus.

350 esztendeje, 1667. november harmincadikán született Jonathan Swift angol író és költő. Legismertebb műve a Gulliver utazásai.


Érdemes Tudni


55 éve, 1962. november elsején hunyt el Id. Xantus János erdélyi magyar földrajztudós, geológiai és földrajzi szakíró.

30 éve, 1987. november hetedikén hunyt el Szegő Júlia kárpátaljai származású erdélyi magyar népdalgyűjtő és zenei szakíró.

95 éve, 1922. november hetedikén hunyt el Heinrich Gusztáv német származású magyar irodalomtörténész és szerkesztő.

85 éve, 1932. november hetedikén hunyt el Erőss József erdélyi magyar történész.

45 éve, 1972. november hetedikén hunyt el Bencze Miklós székely-magyar valláskutató, református pap, vallásoktató és népnevelő.

20 éve, 1997. november kilencedikén avatták boldoggá a székely származású erdélyi magyar Apor Vilmost.

90 éve, 1927. november tizedikén született Birtalan József erdélyi magyar zeneszerző, karnagy, karmester és zenepedagógus.

180 éve, 1837. november tizenkettedikén született Imets Fülöp Jákó székely-magyar történetíró, könyvtáralapító, iskolaszervező, műfordító, a Csíksomlyói gimnázium évkönyveinek első szerkesztője-írója.

70 éve, 1947. november tizenharmadikán született Barabás László székely-magyar néprajzkutató, újságíró, szerkesztő és tanár.  

170 éve, 1847. november tizennegyedikén született Bartha Miklós székely-magyar politikai szakíró és publicista.

115 éve, 1902. november tizenhetedikén született Wigner Jenő Nobel-díjas (1963) magyar-zsidó fizikus.

110 éve, 1907. november tizenhetedikén született Bányai László (Baumgarten) székely származású erdélyi magyar közíró, történész.

90 éve, 1927. november tizenhetedikén született Magyari András székely-magyar történész és egyetemi tanár.

50 éve, 1967. november tizenkilencedikén hunyt el Ferencz Béla székely-magyar író, újságíró. Fontosabb munkái: Csík vármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig, Gyopár a Hargitán (népszínmű), Székely góbéságok.

110 éve, 1907. november huszonharmadikán született Felszeghy Ödön erdélyi magyar biokémikus és természettudományi szakíró.

80 éve, 1937. november huszonharmadikán született Murádin Jenő erdélyi magyar művészettörténész, szerkesztő és egyetemi tanár.

120 éve, 1897. november huszonötödikén született Részegh Viktor erdélyi magyar újságíró és szerkesztő.

25 éve, 1992. november huszonötödikén hunyt el Seres András székely származású magyar néprajzkutató.

155 éve, 1862. november huszonhatodikán született Stein Aurél magyar származású zsidó Kelet-kutató.

35 éve, 1982. november huszonhetedikén hunyt el Ifj. Xántus János erdélyi magyar földrajztudós és földrajztanár.

120 éve, 1897. november huszonkilencedikén hunyt el Kahána Mózes erdélyi magyar novellista, költő, szerkesztő és műfordító.

90 éve, 1927. november huszonkilencedikén született Tarisznyás Márton erdélyi magyar muzeológus, helytörténész és néprajzkutató.

145 éve, 1872. november harmincadikán született Fodor Róza székely származású magyar festőművész.

80 éve, 1937. november harmincadikán hunyt el Bitay Árpád magyar irodalomtörténész, nyelvész és műfordító.

75 éve, 1942. november harmincadikán született Hencz József erdélyi magyar zeneszerző, zenei író és tanár.

25 éve, 1992. november harmincadikán hunyt el Kuszálik Piroska erdélyi magyar tankönyvíró.