2017. október 16., hétfő

Székelyföldi mondák és legendák


Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus


    Csütörtökön, 2017. október 6-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja újabb bemutatónak volt a helyszíne. 11,30 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola XI.A. építőipari és épületgépész, műszaki rajzoló szakon lévő diákjait. Kísérő: Kovács Zsuzsa fizika -informatika szakos tanárnő volt. A rendezvény témája a székelyföldi mondák és legendák gazdag kincsestárának ismertetése volt.


    Bevezetőként a mondák és legendák fogalmáról tartottam egy kis emlékeztetőt. Majd beszéltem a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk. Minden népnek megvan a saját legendavilága, nekünk is a magyar nemzeten belül, és vannak olyan történeteink, netán még jobbak is más európai népekénél. Ezért érdemes mindazt a kincset megőrizni, amit az elmúlt több mint ötven esztendő kiölt belőlünk. Újra vissza kell találnunk a gyökerekhez. Itt említettem meg gyerekorom gyönyörű helyszínét, mesés történetekkel együtt. Többek között elhangzottak azok a legendák és mondák, amelyeket nagyanyám mesélt nekem.


    A legendáriumi bemutató második felében kihangsúlyoztam a székelyudvarhelyi legendárium csapatának munkásságát, amelynek köszönhetően az általam gyűjtött mondák is bekerültek a 156 legendát és mondát tartalmazó könyvgyűjteménybe. Fazakas Szabolcs a legendárium szerkesztőjének munkatársai székelyföldiek. Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet is megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, legendatérképük és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, társasjáték, kifestős könyv kicsiknek, valamint eddig 4 monda és legenda  rajzfilmes változatát készítették el. Ezt a munkát tovább folytatják. A legendáriumot román és angol nyelvre is le fogják fordítani.


    Az előadást színesítette a mondák és legendákról szóló kiállításban lévő kötetek átlapozgatása, a világhálón található Székelyföld kincsei és a Székelyföldi Legendárium honlapjainak, valamint két székelyföldi legenda  megtekintése.
    A bemutató végén az érdeklődés sem maradt el. A diákok miközben a legendárium térképét kémlelték, kérdéseket tettek fel úgy a rajzfilmekkel, mint más legendákkal kapcsolatos dolgokkal. 




Borbé Levente könyvtáros



   

2017. október 11., szerda

A Romániai Magyar Könyvtárosok XII. Vándorgyűlésének programja

A KÖNYVTÁR, MINT TARTALOMSZOLGÁLTATÓ

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖNYVTÁROSOK XII. VÁNDORGYŰLÉSE


2017. OKTÓBER 19.

9.00 - 10.30 Regisztráció
10.30 - 14.00 A parajdi sóbánya meglátogatása
14.00 - 15.00 Ebédszünet

15.00 - 15.30 Köszöntőbeszédek
15.30 - 16.00 Villám Judit, a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferense, Budapest: Online Magyar Parlamenti Gyűjtemény
16.00 - 16.30 Redl Károly könyvtárvezető helyettes, Országgyűlési Könyvtár, Budapest: „Könyvtár, ami összeköt”
16.30 - 17.00 Beszélgetés az elhangzottakról
17.00 - 17.30 Szünet
17.30 - 18.00 Pancza János nemzetközi igazgató, Monguz KFT, Szeged: Qulto – korszerű megoldások könyvtárak számára
18.00 - 19.00 Beszélgetés
19.00 - 21.00 Vacsora


2017 OKTÓBER 20


8.00  -  9.00 Reggeli
9.00 - 9.30 Fülöp Géza nyugalmazott vegyész-informatikus, Marosvásárhely: A digitális kultúra
9.30 - 10.00 Róth András Lajos könyvtáros, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely: Nyomdász-/kiadói jelvények a Haáz Rezső Múzeum Tudományos könyvtárának állományából. Egy épülő adatbázis
10.00 - 10.30 Szünet
10.30 - 11.00 Borbé Levente könyvtáros, Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda: Erdélyi iskolai könyvtárosok a változások éveiben
11.00 - 11.30 Bedő Melinda osztályvezető, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, Póra Magdolna könyvtáros, Gyimesfelsőloki Községi Könyvtár: Kistelepülési könyvtárak támogatása Hargita Megyében
11.30 – 12.00 Szünet
12.00 – 12.30 Hollanda Andrea az olvasószolgálat vezetője, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy: E’mesevár – hárompróbás mesenépszerűsítő program kisiskolásoknak
12.30 - 13.00 Lázok Klára osztályvezető, Teleki – Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely: Gyerekek a könyvtárban? –  projektbemutató
13.00 – 14.00 Kerekasztal beszélgetés az elhangzottakról és más közérdekű témákról, a konferencia zárása
14.00 - 15.00 Ebéd
 
15.00 -18.30 Szabadon választható program:
a) gyalogtúra a Sószoroshoz, az Áprily Lajos emlékház megtekintése
b) kikapcsolódás a parajdi Wellness Centerben (termál sósvizű medence, édesvizű úszómedence, jacuzzi, gőzfürdő, infraszauna, finn szauna, masszázs)
19.00 - Vacsora


2017. október 8., vasárnap

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

A japán származású Kazuo Ishiguro kapta 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat, aki regényeiben óriási érzelmi erővel tárta fel a világgal való csalóka kapcsolódásunk mögötti mélységet. Főbb témái: az emlékezet, az idő, az önámítás. 


1954-ben született Japánban, és kisgyerek volt, amikor szüleivel Nagy-Britanniába költöztek. Eddig nyolc könyve jelent meg, de írt forgatókönyveket is: 1989-ben nyerte el a Booker-díjat a Napok romjai című regényéért, amelyből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével film is készült, a Ne engedj el filmváltozatában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főbb szerepeket. Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg, amivel irodalmi névjegyét is letette...

Forrás / tovább: http://konyves.blog.hu/2017/10/05/kazuo_ishiguro_kapta_az_irodalmi_nobel-dijat

2017. október 7., szombat

Az ötödikes magyar diákok tankönyvek helyett egyelőre útmutatót használnak...

Videokonferencia keretében tartott tanácskozást Liviu Marian Pop oktatási miniszter a megyei tanfelügyelőségek vezetőségével csütörtökön délelőtt. A Maszol a Hargita Megyei Fő-tanfelügyelőség székhelyén követte a távértekezletet.
A miniszter több témát is érintett a beszámolójában, ezek közül az első bejelentése a cikluskezdő ötödik osztályosok tankönyveire vonatkozott: azok a tankönyvek, amelyeket a minisztérium jóváhagyott, mehetnek a nyomdába, ugyanis lejárt a fellebbezési időszak, és az azt követő újratárgyalások is lezárultak.
„Legkésőbb öt hét múlva minden ötödik osztályos diák megkapja az új tankönyveket, kivételt képez ez alól az ortodoxvallás-tankönyv. Addig is a minisztérium honlapján lehet tanulmányozni az egyes kiadók könyveit, és az iskolák eldönthetik, hogy melyiket rendelik meg” – közölte tanügyminiszter.
A bejelentés csak a román nyelvű tankönyvekre vonatkozott, hogy azok közül végül hányat és melyiket fordítják le magyarra, az a jövő zenéje. Mint ismeretes, a magyar anyanyelvű ötödikeseknek csak román, valamint magyar nyelv és irodalom, illetve katolikusvallás-tankönyve van.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a többi könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy a kiadók döntik majd el, hogy megéri-e nekik a magyar nyelvű fordításokat megjelentetni.
A magyar diákok addig is az eddig megjelent útmutatókat használják az órákon. A most használatos kiadványok a tanév első nyolc hetének tananyagát fedik le, tehát még négy hétig használhatják azokat. Utána egy újabb, szintén nyolc hét tananyagát tartalmazó kiadványra lesz szükségük, hiszen nincs esély arra, hogy addig megjelenjenek a magyar nyelvű tankönyvek.
„Sajnálatos, hogy ekkora csúszás van, ugyanis az útmutatók meg segédanyagok használata nem helyettesítheti a tankönyveket. Véleményem szerint, ha a tankönyv és a tanár jó, akkor nincs szükség semmilyen tanulási segédeszközre. Mindemellett nagyon jó ötletnek tartom a miniszter bejelentését, hogy a nyomtatott tankönyvek mellett a minisztérium honlapján virtuális iskolai könyvtárat is létrehoznának. Ez azt jelenti, hogy minden hitelesített könyvet, segédanyagot elérhetővé, lapozhatóvá tesznek bárki számára” – fejtette ki a főtanfelügyelő utalva ezzel arra, hogy a tanárok ezeket is felhasználhatják az óráikra való felkészülésben.  

2017. október 5., csütörtök

Csíki gyógynövényekről




Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus


Szerdán, 2017. október 4-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. 9 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola IX.B. környezetvédő technikus szakon lévő diákjait. Kísérő: Kovács Zsuzsa fizika -informatika szakos tanárnő volt. A rendezvény témája a csíkkörnyéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.



A gyógynövényismeretet egy kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket, és azok használatát. Ugyanakkor meg volt említve Kájoni János e téren folytatott munkássága, és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesembe r e téren kifejtett tevékenysége.


A helyi gyógynövények ismertetése magával vonja azok gyűjtésének, tárolásának és felhasználásának ismertetését. Pontosabban, hogy hol és milyen időszakban lehet megtalálni az adott gyógynövényt, beleértve a napszakot is, mikor és a növény melyik részét érdemes szedni-gyűjteni.



A gyógynövénygyűjtést, ha kevésbé ismerjük, minden körülmények között egy beavatott szakértővel érdemes végezni. Akkor világossá válik, hogy a növény rügye, virágja, levele, szára, termése, magva és gyökere vagy gyöktörzse az, amit fellehet használni. Fontos tudni melyek jók teáknak és melyek teakeverékeknek vagy egyéb kivonatoknak.




Az előadást otthonról hozott gyógynövényekkel szemléltettem. Valamennyit meglehetett szagolni, kóstolni. Mindehhez hozzájárultak szemléltető kiegészítőként a világhálón található képek, és a kiállításban szerepelő gyógynövényes könyvek. Eme látványvilág élethűbbé tévefűszereztemeg a kiválasztott gyógynövények egyenkénti bemutatását.

Ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor.

Borbé Levente,

Könyvtáros

2017. október 4., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2017/10. számából

Az NKA Szépirodalmi Kollégiumának felhívása
Az NKA Szépirodalmi Kollégiuma pályázatot hirdet a 2018-as évben jelentős írói vagy irodalmi évfordulókhoz kötődő, tudományos igényű rendezvényekre. Pályázók köre: jogi személyek.
Nevezési díj: A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át + 27% áfát – mely az 500 000 Ft-nál kisebb összegű igény esetén sem lehet kevesebb 5000 Ft-nál – köteles befizetni. Tervezett keretösszeg: 23 000 000 forint.
Igényelhető támogatás: maximum 2 000 000 Ft Megvalósítás időtartama: 2018. január 1. – 2018. december 31. Benyújtási határidő: 2017. október 10., éjfélig.
Részletes kiírás itt: http://www.nka.hu/palyaztatas/ aktualis_palyazati_felhivasok/ szepirodalom_171010#3 

Puskás Attila: Utak és ösvények. Erdélyi magyar sors – könyvbemutató
Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors című könyve idén jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a Hármas Alapítvány kiadásában, a Kaláka Könyvek sorozatban. A szerző új kötete személyes hangú visszaemlékezéseiből állt össze. A könyvet a csíkszerdai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott közönségtalálkozón ismerhette meg 2017. szeptember 27-én. Ferencz Csaba újságíró, a könyv szerkesztője beszélgetett a szerzővel, megállapítva: ‘a család életén keresztül egy olyan korszak elevenedik meg, melyben koholt vádak alapján ítéltek el embereket, tettek tönkre családokat és lehetetlenítették el az életet. Egy rémes kor volt, melynek feltárása a fiatal történészek feladata.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/539/puskas-attila- utak-es-osvenyek--erdelyi- magyra-sors

Csernik Pál Szende Mesebölcsője
 "Hiszem, hogy a vándorszínházam visszaadja azt a lélekszót, amiben a székely ember oly rég otthon van s játszódik a lelke benne, a székely mesékben!" – vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó és lábbábos, aki Mesebölcsőjével elvarázsolta a közönséget 2017. szeptember 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Kicsik és nagyok elbűvölve hallgatták, mondták vele együtt a mondókákat. Ízes székely nyelven szólaltak meg a mesék, felnőtthöz és gyermekhez egyaránt szóltak.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/534/mesebolcso-- csernik-pal-szende-szekely- mesemondo-es-babos-eloadasa-a- konyvtarban
Csempészáru a könyvtárban – Szakács István Péter novelláskötetét mutatták be
Szakács István Péter író Csempészáru című prózakötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. szeptember 19-én. A helybeli Bookart kiadó gondozásában, Vida Gábor szerkesztésében megjelent kötetet Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be és beszélgetett a szerzővel. A három nagyobb tematikus egységre tagolódó novelláskötet első része, a Más mesék szövegeiben ott van a hatalom és annak természete, a második rész bibliai átiratai átértelmezett, új megvilágításba helyezett újszövetségi történetek, a harmadik egységben az utazás tematikája tér vissza, Szindbád napjainkban történő vándorlásait tartalmazza. Szakács István Péter szerint az irodalom is csempészáru, hiszen mindig van valami tilos és titkos benne, ezért is választotta alcímnek az apokrifokat  – mondta el a találkozón. "Az irodalom olyan tudatmódosító szer, ami függőséget okoz, de nincs mellékhatása. Az irodalom varázslat, megszűnik az, ami van, és egy másik világ nyílik meg általa, mindig megtöri a hétköznapit, van benne valami szakrális, várjuk, hogy megmerítkezzünk benne".
Forrás: http://hargitanepe.eu/t- udatmodosito-szer/

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár őszi programjai
Közel két hónap szünet után, a szeptemberi iskolakezdés idejére újra kinyitott a városi könyvtár gyermekrészlege Gyergyószentmiklóson. Az intézmény a nyár folyamán az állomány leltározása miatt volt zárva. Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató tájékoztatta a Hargita Népe munkatársát arról, hogy fontosnak tartották, iskolakezdésre a diákok rendelkezésére álljanak az olvasmányok. A mintegy 120 000 kötetes állomány leltározása  a könyvtár felnőtt részlegén még nem fejeződött be teljesen, itt október közepére tervezik a nyitást. Ennek ellenére őszre gazdag programkínálattal készültek, már szeptemberben több rendezvényre várták a közönséget, október elején a Magyar Népmese Napját tartják, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából egész napos programot szerveznek gyermekeknek és felnőtteknek október 25-én.
Teljes cikk itt: http://hargitanepe.eu/ ujranyitottgyerekkonyvtar

Olvasótábor Pálpatakán
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Pálpatakán szervezte meg 2017-es nyári olvasótáborát. Ennek egyik résztvevője, a hetedik osztályos Szabó Ilka, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákja élménybeszámolóját idézzük alább: "Tudtam, hogy az olvasótáborban nem ülünk egy héten keresztül fenyőfák alatt a kedvenc könyvünket olvasva. Tudtam, hogy nem fogják végeláthatatlan könyvbemutatókkal teletűzdelni a tábori programunkat. Azt viszont nem is reméltem, hogy ilyen bensőséges hangulatú, tartalmas tábor kerekedik az idén is a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár lelkes felnőtt szervezőinek felügyeletében.
Az első nap úti célja Parajd volt, ahol megnéztük az Áprily Lajos Emlékházat. Traktoros-gyalogos második napunk a Móricz-kőn ért véget. Mindent megvizsgáltunk, ami az utunkba került: a templomot, a Napot és a Holdat (teleszkóppal). Különleges technikákkal ismerkedtünk: cianotípiát készítettünk. Minden este filmklubot szerveztek, ahol mi választhattuk ki a felkínált csomagból azt, ami érdekelt. A „legolvasótáborosabb” este az volt, amikor bemutattuk kedvenc könyvünket. Jó volt megtudni, hogy mások mit olvasnak".
Forrás és teljes cikk itt: http://www.gimi.ro/ olvasotabor-palpakan/

Ditróban is megünnepelték a Népmese napját
Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros Facebook-bejegyzésében számolt be az idei Népmese napjáról: ‘Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, az Ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket. A Magyar Népmese Napját a ditrói községi könyvtárban a Siklódi Lőrinc Iskola diákjaival ünnepeltük. Mesét olvastunk, mesét vetítettünk és mesefát készítettünk. A mesefa leveleire kedvenc meséjük címét írták a diákok. Szerintem csodanap volt. És a nagy érdeklődésre való tekintettel holnap folytatjuk.’
Forrás: Köllő Enikő, községi könyvtáros, Gyergyóditró

Rengeteg program az első Magyar Könyvkiadók Napján
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara A könyv a Gutenberg-galaxis után címmel idén első alkalommal, ám hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók Napját. A 2017. október 4-i rendezvénynek a Bölcsészkar (Egyetem u. 2.) és a Grand Café (Deák Ferenc u. 18.) ad otthont. Céljuk, hogy az egyetemi közösség, a középiskolások, tanáraik és minden szegedi érdeklődő bepillantást nyerhessen a könyvkiadás és a könyvterjesztés folyamatába, abba, hogyan változnak a kiadói stratégiák az olvasói szokások alakulásával, s hogy az eltérő közönséget megcélzó, különböző arculatú kiadók marketingtevékenysége mennyiben és miben különbözik. Az egésznapos programot egyfajta könyves „Gesamtkunstwerk”-nek szánják: a kerekasztal-beszélgetések és író–olvasó találkozók mellett kiállítást, könyvvásárt és könyvcserét is rendeznek. A legnevesebb magyarországi kiadók mellett két jelentős határontúli intézmény is részt vesz az eseményen.
Forrás: https://librarius.hu/2017/09/ 23/rengeteg-program-az-1- magyar-konyvkiadok-napjan/

Sapientia EMTE – az egyetem lelke a könyvtár
 A csíkszeredai Sapientia EMTE 2001-ben nyitotta meg kapuit, ebben az évben a felsőoktatási szakkönyvtár is megkezdte működését. 2017-ben az egyetem könyvtára 70 000 kötettel rendelkezik, az intézmény igazgatójával, Balog Lászlóval a Hargita Népe újságírója beszélgetett.
Az interjú itt olvasható: http://hargitanepe.eu/ sapientia-emte-az-egyetem- lelke-a-konyvtar/

Magyar tankönyv, amely a belső tudást hozza felszínre
 Fiatalok és Hargita megyeiek – ez is közös nevező abban a csapatban, amelyik egy, Romániában teljesen új szemléletű magyar tankönyvet írt az ötödikeseknek.
Sokkal jobb könyvből tanulhatnak a magyar gyerekek Romániában, mint idehaza – ilyen fogadtatásban részesült a magyarországi sajtó egy részében annak a Magyar nyelv és irodalom tankönyvnek a megjelenése, amelyet az ötödikesek számára írt egy székelyföldi szerzői csoport: Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél (az illusztrációk és a borító Pápai Barna munkája). A Magyartanárok Egyesületének elnöke, a szakmájában abszolút szaktekintélynek számító Arató László is igen kedvezően nyilatkozott róla. "Belső tudást hozunk a felszínre, s ezt címkézzük a végén azzal a céllal, hogy máskor, később könnyebben tudjunk rá hivatkozni" – nyilatkozta Tamás Adél.
Forrás: https://liget.ro/studio/ magyar-tankonyv-amely-a-belso- tudast-hozza-felszinre

120 éve született Tamási Áron – emlékünnepség Farkaslakán
Ötnapos ünnepséggel emlékeztek meg Tamási Áron születésének 120. évfordulójára az író szülőfalujában, Farkaslakán. A ’Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot’ jeligéjű rendezvénysorozat 2017. szeptember 16. és 21. között zajlott, a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület, a Tamási Áron Általános Iskola, Farkaslaka Önkormányzata, valamint a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezésében.
Forrás és részletes program itt: http://www.eirodalom.ro/ aktualis/item/3650-120-%C3% A9ve-sz%C3%BCletett-tam%C3% A1si-%C3%A1ron.html

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


2017. október 3., kedd

Kacor király bábelőadás a Magyar Népmese Napja alkalmából a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában



Egy igazi ünnepi alkalom volt iskolánkban 2017. szeptember 29.-én a Magyar Népmese Napjára szervezett rendezvényen. A városunkban aktívan tevékenykedő Bende Zsuzsanna bábművész és Bakó Klára képzőművész saját készítésű bábokkal mutatták be a Benedek Elek és Ráduly János népmesegyűjteményében is fellelhető Kacor király című mesét, Kormos István verses feldolgozását is felhasználva. A bábjátékot élő zenével kísérte a csíkszeredai Role zenekar (Nagy Tivadar, Nagy Edina, Sántha Zsuzsa).

A bábelőadáson iskolánk közel 350 diákja vett részt, akik közül néhányan szerepelhettek is az előadásban, mint kisegerek. A szerepeket azon diákok között osztották ki, akik helyesen tudtak válaszolni a feltett találós kérdésekre. De mindenki énekelhetett a lusta macska bosszantására népi gyerekdalokat. A kis diákok együtt aggódtak és együtt nevettek a mese szereplőivel. Végül mindenki egyetértett abban, hogy a rest macskának is előbb-utóbb egeret kell fognia.

Az izgalmas előadás után hangszerbemutató következett, majd egyes hangkeltő eszközöket kézbe is vettek a gyerekek, ki is próbálhatták őket. Ugyanakkor a gyerekek papírból sajton ülő egereket készíthettek Bakó Klára irányításával.

A gyerekek aktívan bekapcsolódtak ebbe a színvonalas előadásba, külön élmény volt számukra a hangszerekkel való ismerkedés és majdnem mindenki sajton ülő papír kisegérrel távozott. Az előadás alatt lehetőségünk nyílt átélni a mesék világát, a mesék fontosságát és megélhetőségét. Ünnep számunkra, hogy a magyar kultúra népmese-tarisznyája kifogyhatatlan kincseivel gazdagít minket.

Dánél Hajnalka könyvtáros