2017. július 3., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2017/7. számából

Ábel a 21. században - Novellaíró pályázatA székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület novellaíró pályázatot hirdet Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából, a Kárpát-medencében magyarul tanuló középiskolás diákok számára. A novellaíró pályázat témája: Ábel a 21. században. A pályamű megszabott terjedelme: 3-5 oldal. Beküldési határidő: 2017. szeptember 10. (vasárnap), 12 óra. A pályamunkákat a hadnagyjoli@freemail.hu e-mail címre várják.
A pályaműveket kortárs erdélyi írók, lapszerkesztők, magyartanárok bírálják el. Eredményhirdetésre és díjazásra az író születésnapján, 2017. szeptember 20-án kerül sor, a Tamási Áron-emlékünnepség keretében. A díjakat a farkaslaki Tamási Áron Egyesület és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium biztosítják.
Forrás: http://eirodalom.ro/palyazatok/item/3504-novella%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat-di%C3%A1koknak.html

Mikes Kelemen Program Konferencia – beszámoló: egy program 3+ éveA tengerentúli diaszpóra hagyatékainak számbavétele, megőrzése és hasznosítása érdekében létrehozott Mikes Kelemen Program 3 évnyi tapasztalatait összegző konferenciáról számolt be blogbejegyzéseiben Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Könyvtárának vezetője: "A viszonylag kései meghívó ellenére népes közönség előtt rendezték meg 2017. május 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban a "Mikes Kelemen Program tengerentúli hungarikumainak közgyűjteményi jelentősége" című konferenciát. A cím minden szava lényeges és jelentőséggel bír, és részben utal a téma összetettségére, előnyeivel és kihívásaival együtt, amelyet az előadások is hűen tükröztek.
Az előadásokból és kerekasztal-beszélgetésből álló egész napos rendezvény a 2013-ban elindult Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről és részben várható sorsáról, valamint azokról a kihívásokról szólt, amelyekkel a program kidolgozóinak és lebonyolítóinak a kezdetek óta szembe kellett nézniük."
Deák Nóra képes beszámolója itt olvasható: http://node2017.blogspot.ro/2017/05/mikes-kelemen-program-konferencia.html
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista
Utazó követek – kortárs magyarországi irodalmi lapok szerkesztői CsíkszeredábanKortárs magyar irodalomról, az irodalmi lapok szerkesztésének kulisszatitkairól hallhatott a csíkszeredai irodalomkedvelő közönség 2017. június 28-án, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. A meghívott vendégek rangos mai magyarországi irodalmi lapok szerkesztői voltak: Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Keresztesi József (Jelenkor), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy), beszélgetőpartnerként Erdei L. Tamás és Murányi Sándor Olivér írók vettek részt a találkozón.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/523/az-irodalom-utazo-kovetei--kortars-magyarorszagi-irodalmi-lapok-szerkesztoi-csikszeredaban
 
Fiatal tehetségeket díjaztak a székelyudvarhelyi könyvtárbanMagyarországról is jelentkeztek arra az irodalmi pályázatra, amelyet 8–19 éves korú diákoknak hirdetett meg a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány. A beérkezett pályamunkák sokszínűek, tematikában és műfajban egyaránt. A dolgozatok kiértékelését és a díjátadó ünnepséget 2017. június 8-án tartották a könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén.
Sokan már visszatérő szerzők, nem először jelentkeztek a pályázatra. A középiskolás mezőnyben második díjat elnyert Ferencz Hedvig, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola végzős diákja a Székelyhonnak elmondta, hetedikes korában kezdett írogatni. Szövegeit sokáig nem mutatta meg senkinek, tizedikes korában viszont megosztotta ezeket magyartanárnőjével, tőle kért segítséget.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/fiatal-tehetsegeket-dijaztak-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban
 
A könyvtár az idősek találkozási, kikapcsolódási helye isHa kellemes helyen, kulturált környezetben szeretné eltölteni szabadidejét, akkor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár szeretettel várja programjára. Az Idősebb könyvbarátok klubja 2017 májusában indult, és kéthetente találkoznak az olvasást, az irodalmat, a kellemes időtöltést választó gyergyóiak.
Az olvasás gyógyír lehet az idős korban – hirdetik, és ebben a szellemben szervezik az Idősebb könyvbarátok klubját a városi könyvtárban. A program célja, hogy az 50 év fölötti személyek számára legyen egy olyan lehetőség és egy olyan hely, ahová szívesen járnak kikapcsolódni. Az a célunk, hogy e programmal segítsünk, kellemes, szórakoztató, de ugyanakkor hasznos időtöltést biztosítsunk az idősebb korosztálynak – tájékoztatott Csergő Aliz, a városi könyvtár munkatársa, a program vezetője.
A gyergyószentmiklósi könyvtárban immár a negyedik alkalommal ültek össze az 50 év felettiek. Ferencz-Mátéfi Kriszta, a könyvtár igazgatója elmondta, fontosnak tartják a szellemi fejlődést, az egyéni látókör bővítését; a közösség- és személyiségfejlesztést; az esztétikai ízlés, a szépérzék erősítését az irodalom által. "Azt szeretnénk, hogy ami érdekelheti ezt a korosztályt, arról mindenképp beszélgessünk" – mondta Csergő Aliz. "Elsősorban az a lényeg, hogy jó hangulatot teremtsünk, a résztvevők kikapcsolódhassanak a mindennapi élet problémáiból, felszabadultan beszélgethessenek, ismerkedhessenek. Mindemellett igyekszünk tartalmassá is tenni a találkozókat, hogy a résztvevők érezhessék, egy kicsivel többek lettek minden alkalom után, egy kicsivel többet megtudtak Gyergyóról, egymásról, kedvenc témáikról. Nekünk, könyvtárosoknak az a szerepünk, hogy a felgyorsult társadalmunkban, a gyorsan fejlődő információs technológia világában is rámutassunk a könyv, a könyvtár fontosságára és az olvasás nyújtotta varázslatos és egyedi élmény pótolhatatlanságára." – számolt be a programvezető.
A találkozók ingyenesek és nyitottak bárki számára, folyamatosan lehet jelentkezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyvtar-az-idosek-talalkozasi-kikapcsolodasi-helye-is).

Závada Pál nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhetet BudapestenNagyon kemény, politikus beszéddel készült a József Attila-díjas és Kossuth-díjas magyar író az idei, 88. Ünnepi Könyvhét megnyitójára. A könyvhéten összesen 85 kiadó 339 új kötetéből válogathatt a közönség. A könyvek átlagára a tavalyihoz képest alig nőtt, idén 3090 forint.
A Könyvhét megnyitója előtt jelentették be, hogy április 14-e, Esterházy Péter születésnapja lesz a Magyar Próza Napja. Závada Pál a megnyitón arról is beszélt, hogy ma pártállami prés szorításában, egy új autokráciában élünk. Amely "vezérlőjének az lett a rögeszméje, hogy a mi hazánkat összes vidékével és fővárosával, annak minden kerületével, beleértve ezt a teret, rajta e sátrakat, a Könyvhéttel együtt elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától".
Ez a kormány mindinkább az európai demokratikus normák megtagadásának irányába próbál fordítani minket – tette hozzá. Esterházy Pétert idézte, mely szerint "a szavak múltjának ismerete nem írói szakfeladat, hanem, mondhatni, hazafias kötelesség."
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20170608_Zavada_Pal_nyitja_a_Konyvhetet

Nyáron több szórakoztató olvasmányt kölcsönöznek a székelyudvarhelyi könyvtárbanIdén rekordszámú új olvasója van a székelyudvarhelyi városi könyvtárnak, pedig még csak június van. A Székelyhon portál az intézmény munkatársait arról kérdezte, hogy mit olvasnak a fiatalok, illetve hogy nyáron milyen programok várják a tékába betérőket.
Nyáron rövid programmal tart nyitva a könyvtár, ám ez nem jelenti azt, hogy leállt vagy akár lelassult az intézmény tevékenysége. Az olvasók is aktívak. Az utóbbi időszakban az intézmény legnépszerűbb szolgáltatása a 3D-s mozi volt, de a társasjátékozási lehetőséget és az olvasótermet is sokan használják. Évente átlagosan nyolcszáz új olvasó iratkozik be a könyvtárba, 2017-ben már 838-an váltottak olvasójegyet, főként a 3D-s filmnézési lehetőség miatt. Tavaly  szeptembertől majd 28 ezer kötetet kölcsönöztek ki, és bár az olvasók 75 százaléka a szépirodalmat keresi, nincs olyan szakterület, amely népszerűtlen lenne – mondta el Rendi Éva, a könyvtár munkatársa. Népszerűek például a pedagógiai, orvosi könyvek, de filozófiai, művelődéstörténeti kiadványokat is előszeretettel olvasnak az udvarhelyiek. A gyermekkönyvek iránt szintén nagy a kereslet egész évben.
(...) Rövidített programmal, de az intézmény nyáron is várja a látogatókat: lesznek filmvetítések, lehet használni a társasjátéktermet is. Ugyanakkor júliusban lesz Pál Mária könyvbemutatója, folytatódik a sakkfoglalkozás, és a szülinapi szolgáltatás is igényelhető. De két olvasótábor és a Nyitott könyvek éjszakája is hátravan – mondta el Szőcs Endre, a városi könyvtár vezetője a Székelyhonnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyaron-tobb-szorakoztato-olvasmanyt-kolcsonoznek-a-konyvtarbol

Csereberélős könyvkuckókat állítottak fel Csíkszereda központi parkjábanÚj kezdeményezéssel csatlakozott a Spektrum Oktatási Központ az olvasást népszerűsítő csíkszeredai programokhoz: ingyenes kiskönyvtárakat állítottak fel a város központi parkjában. A parkban három házikó formájú könyvszekrény kapott helyet, amelyben szabadon és ingyenesen kölcsönözhető könyveket helyeznek el, illetve ahová a helyiek is hozhatnak könyveket. E kezdeményezésnek Nyugat-Európában sokfelé ismert már előképe, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kultúra közkinccsé tételén túl a közösségformálást és a felelős közvagyon-használatot is nagyban ösztönzi - írja a kezdeményezők közleményében. "A működési szabályzat egyszerű: Vegyél kölcsön egy könyvet, olvasgasd a parkban! Vagy vidd haza, majd hozd vissza, miután kiolvastad! Ha megtartanád vagy továbbadnád, hozz helyette egy másikat!" - írják. A cserekönyv-kuckók felügyeletét és karbantartását is a Spektrum Oktatási Központ végzi. A kuckókat 2017. június 22-én állították fel. Előző napon a faházikókat a Tanulók Háza által szervezett rajztábor tanulói festették ki, Váncsa Mónika tanár közreműködésével, a központi parkban.
Fotók és videó itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=10379
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10371 
 
Megnyílt a Kallós-gyűjtemény kibővített válaszúti múzeumaA Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték 2017. június 2-án a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette: A kultúrát nem lehet örökölni, az 'elpárolog', ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól, valamint Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa egy 'négyhektáros Noé bárkája', a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek. A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot. A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/megnyilt-a-kallos-gyujtemeny-kibovitett-valaszuti-muzeuma

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

2017. július 1., szombat

Júliusi évfordulók 2017



275 éve, 1742. július elsején született Georg Cristoph Lichtemberg német író, matematikus és fizikus.

240 éve, 1777. július elsején hunyt el Taj Csen (Dai Zhen) kínai filozófus, és író.

140 éve, 1877. július másodikán született Herman Hesse svájci születésű német író, költő, irodalomkritikus és festő.

35 éve, 1982. július másodikán hunyt el Hervay Gizella erdélyi magyar költőnő, író és műfordító. Népszerű műve: Kobak könyve.

260 éve, 1757. július harmadikán született Jan Paweł Woronicz lengyel költő, pap és politikus.

390 esztendeje, 1627. július negyedikén hunyt el Thomas Middleton angol író és költő.

145 éve, 1872. július ötödikén hunyt el Józef Narzymski lengyel író, drámaíró és újságíró.

145 éve, 1872. július ötödikén született Aage Madelung dán író. Ismertebb műve: A Megbélyegzettek.

60 éve, 1957. július ötödikén született Egyed Emese erdélyi magyar költőnő, irodalomtörténész és egyetemi tanár.

140 éve, 1877. július hatodikán hunyt el Friedrich Wilhelm Hackländer német író.

120 éve, 1897. július hatodikán hunyt el Henri Meilhac francia drámaíró és opera szövegíró

55 éve, 1962. július hatodikán hunyt el William Faulkner (William Cuthbert Falkner) amerikai író, költő, forgatókönyvíró. Népszerű művei: Sartoris, A hang és a téboly, Megszületik augusztusban, Zsiványok.

135 éve, 1882. július hetedikén született a lengyel származású Janka Kupala költő, író, drámaíró és publicista, a modern fehérorosz (belarusz) irodalom megteremtője.

95 éve, 1922. július hetedikén Dér Endre magyar író és evangélikus lelkész.

195 éve, 1822. július nyolcadikán hunyt el Percy Bysshe Shelley, az angol romantikus költészet egyik kiváló alakja.

175 éve, 1842. július nyolcadikán született Berczik Árpád magyar író, költő, színműíró.

140 éve, 1877. július nyolcadikán született Elin Pelin bolgár író és költő.
70 éve, 1947. július nyolcadikán született Ágoston Vilmos erdélyi magyar esszéíró és kritikus.

5 éve, 2012. Július nyolcadikán hunyt el Parajdi Incze Lajos székely-magyar író, költő, ifjúsági nevelő, fényképész és szociológus.
             
940 eszrendeje, 1077. július kilencedikén hunyt el Minamoto no Takakuni japán költő és tudós.

115 éve, 1902. május július kilencedikén hunyt el Dobsa Lajos belga származású magyar drámaíró és publicista.

90 éve, 1927. július kilencedikén született David Diop szenegáli költő.

30 éve, 1987. július kilencedikén hunyt el Vészi Endre magyar költő, író és színműíró.

225 éve, 1792. július tizedikén született Frederick Marryat angol író.

125 éve, 1892. július tizedikén született Bókay János magyar író és műfordító.

60 éve, 1957. július tizedikén hunyt el Sólem As jiddis és héber nyelvű író, költő és publicista.

700 esztendeje, 1317. július tizenegyedikén hunyt el Jean de Joinville francia történetíró, keresztes lovag.

20 éve, 1997. július tizenegyedikén hunyt el Herédi Gusztáv (írói álnevén Dombi Géza) erdélyi magyar író, szerkesztő.

275 éve, 1742. július tizenkettedikén hunyt el Giovanni Battista Fagiuoli olasz író, költő és drámaíró.

200 éve, 1817. július tizenkettedikén született David Henry Thoreau amerikai író és filozófus.

85 éve, 1932. Július tizenkettedikén született Banner Zoltán erdélyi magyar író, művészettörténész, szerkesztő és előadóművész.

150 éve, 1857. július tizenharmadikán hunyt el François Ponsard francia költő, író és drámaíró.

65 éve, 1952. július tizenharmadikán hunyt el Waldemar Bonsels német író, költő, Maja, a méhecske történet alkotója, amely mű megjelent képregény és animációs változatban is.

45 éve, 1972. július tizenharmadikán hunyt el Kónya Lajos magyar író, költő és grafikus.

40 éve, 1977. július tizenharmadikán hunyt el Falu Tamás (Balassa Lajos) magyar költő és regényíró.

210 éve, 1807. július tizennegyedikén született Ventura de la Vega spanyol költő és drámaíró.

200 éve, 1817.  július tizennegyedikén hunyt el Germaine de Staël francia írónő.

90 éve, 1927. július tizennegyedikén született Szász János bánáti születésű magyar író, költő, újságíró és műfordító.

50 éve, 1967. július tizennegyedikén hunyt el Tudor Arghezi (Theodorescu) magyar származású román költő, író és publicista.

110 éve, 1907. július tizenötödikén született Dénes Tibor partiumi születésű svájci magyar író és irodalomtörténész.

90 éve, 1927. július tizenötödikén Gaston Leroux francia író és újságíró. Ismert alkotása: Az operaház fantomja.

150 éve, 1857. július tizenhatodikán hunyt el Jean-Pierre de Béranger francia költő.

135 éve, 1882. július tizenhetedikén született Lakatos László magyar író, újságíró és műfordító.

90 éve, 1927. július tizenhetedikén született Miroslav Válek szlovák költő, publicista, fordító és politikus.

35 éve. 1932. július tizenhetedikén hunyt el Nagy Erzsébet székely-magyar költőnő és műfordító. Költeményeit magyar és román nyelven írta.

320 esztendeje, 1697. július tizennyolcadikán hunyt el António Vieira portugál egyházi író és szónok.

200 éve, 1817. július tizennyolcadikán hunyt el Jane Austen angol írónő. Ismert regényei: Büszkeség és balítélet, A Mansfieldi kastély.

115 éve, 1900. július tizennyolcadikán született Nathalie Sarraute (Natasa Csernyák) orosz származású francia írónő.

20 éve, 1997. július tizennyolcadikán hunyt el Csalog Zsolt magyar író, szociográfus és szociológus.

510 esztendeje, 1507. július tizenkilencedikén született Annibale Caro olasz költő, író, fordító és drámaíró.

120 éve, 1897. július tizenkilencedikén született Lengyel Dénes székely származású magyar író, irodalomtörténész és pedagógus.

60 éve, 1957. július tizenkilencedikén hunyt el Curzio Malaparte olasz író, drámaíró, újságíró és diplomata.

20 éve, 1997. július tizenkilencedikén hunyt el Tollas Tibor magyar költő és szerkesztő.

155 éve, 1862. július huszadikán hunyt el Paul Bujor román író és biológus.

280 éve, 1937. július huszadikán született Nicolás Fernández de Moratín spanyol költő és színműíró.

105 éve, 1912. július huszonegyedikén hunyt el Andrew Lang skót költő, regényíró, irodalomkritikus és folklorista.

50 éve, 1967. július huszonkettedikén hunyt el Kassák Lajos költő, író, műfordító, újságíró, lapszerkesztő, képzőművész és építész.

50 éve, 1967. július huszonkettedikén hunyt el Carl Sandburg amerikai költő és író.

90 éve, 1927. július huszonharmadikán született Balla László kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró.

75 éve, 1942. július huszonharmadikán hunyt el Nikola Vapcarov macedón származású bolgár költő.

60 éve, 1957. július huszonharmadikán hunyt el Giuseppe Tomasi di Lampedusa olasz író. Híres regénye: A párduc.

10 éve, 2007. július huszonharmadikán hunyt el Tábori György magyar író, forgatókönyvíró, műfordító és színházi rendező.

160 éve, 1857. július huszonnegyedikén született Henrik Pontoppidan dán író és elbeszélő.

60 éve, 1957. július huszonnegyedikén hunyt el Sacha Guitry francia író, drámaíró, színész, rendező és producer.

500 esztendeje, 1517. július huszonötödikén született Jacques du Mans Peletier francia humanista költő, nyelvész, matematikus, fizikus.

90 éve, 1927. július huszonötödikén hunyt el Matilde Serao olasz írónő, újságíró és lapszerkesztő.

50 éve, 1967. július huszonhatodikán hunyt el Füst Milán magyar író, költő, drámaíró és esztéta. Legismertebb műve: A feleségem története.


90 éve, 1927. július huszonötödikén hunyt el Matilda Serao görög származású olasz írónő. Ismertebb művei: Isten hozzád szerelem, Johanna, Nyomozás a sötétben.

240 éve, 1777. július huszonhetedikén született Thomas Campbell skót költő.

55 éve, 1962. július huszonhetedikén hunyt el Richard Addington angol író és költő.

115 éve, 1902. július huszonhetedikén született Vadnai Károly magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

175 éve, 1842. július huszonnyolcadikán hunyt el Clemens Wenzeslaus Brentano olasz származású német költő és író.

420 esztendeje, 1597. július huszonhetedikén hunyt el Jakub Wujek lengyel humanista teológus és bibliafordító.

240 éve, 1777. július huszonhetedikén született Thomas Campbell skót költő.

150 éve, 1867. július huszonhetedikén született Joannisz Vlahojannisz görög író.

15 éve, 2002. július huszonhetedikén hunyt el Örvös Lajos kárpátaljai születésű magyar író, költő és műfordító.

350 esztendeje, 1667. július huszonnyolcadikán hunyt el Abraham Cowley angol költő és prózaíró.

180 éve, 1837. július huszonnyolcadikán született Majthényi Flóra magyar költőnő és elbeszélő.

120 éve, 1897. július huszonnyolcadikán született Megyery Sári franciaországi magyar írónő, költő, újságíró és színésznő (Sacy von Blondel).

90 éve, 1927. július huszonkilencedikén született Takács Tibor magyar író, költő és újságíró.

515 esztendeje, 1502. július harmincadikán hunyt el Szógi japán költő.

130 éve, 1887. július harmincadikán született Franyó Zoltán vajdasági születésű romániai magyar író, publicista, költő, műfordító és szerkesztő.

55 éve, 1962. július harmincadikán hunyt el Helge Krog norvég író, esszéíró és irodalomkritikus.

10 éve. július harmincadikán hunyt el Ingmar Bergman svéd filmrendező és forgatókönyvíró.

70 éve, 1947. július harmincegyedikén hunyt el Erőss Alfréd erdélyi magyar költő, katolikus pap és tanulmányíró.


Érdemes Tudni

285 éve, 1732. július elsején született Cornides Dániel magyar történetíró és könyvtáros.

75 éve, 1942. július elsején született József Magda székely-magyar nyelvész, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1907. július ötödikén született Nagy István székely-magyar karmester, karnagy, hegedűművés és zenetanár.

85 éve, 1932. Jálius hatodikán hunyt el Jancsó Lajos székely-magyar egyháztörténész, egyházi író.

120 éve, 1897. július nyolcadikán született Kol Erzsébet erdélyi magyar botanikus és algológus, a kriobiológia tudományáganak megteremtője.

110 éve, 1907. július nyolcadikán született Biró József partiumi magyar művészettörténész.

70 éve, 1947. július tizenkettedikén született Orbán György erdélyi származású magyar  zeneszerző, zenei szerkesztő és pedagógus.

105 éve, 1912. július tizenharmadikán hunyt el Mánya Anna (Dobos) székely-magyar író és idegenvezető.

35 éve, 1982. július tizenharmadikán hunyt el Nagy Lajos partiumi születésű erdélyi magyar geológus, geológiai szakíró és egyetemi oktató.

260 éve, 1757. július tizennegyedikén hunyt el Boross József székely-magyar bölcselet- és hittudor.

90 éve, 1927. Július tizennegyedikén született Vasas Samu székely-magyar néprajkutató, népmüvelő, tanár és politikus.

100 éve, 1917. július tizennyolcadikán hunyt el Firtos Ferenc magyar irodalomtörténész és kritikus.

150 éve, 1867. július tizenkilencedikén született  Pogatschnigg Guido erdélyi magyar zeneszerző és karnagy.

120 éve, 1897. július huszonkettedikén hunyt el Jakab Elek  székely-magyar történész, művelődéstörténész, levéltáros és jogász és költő.

135 éve, 1932. július huszonnegyedikén született Balogh Ernő erdélyi magyar geológus, mineralógus és egyetemi tanár.

120 éve, 1897. július huszonnegyedikén hunyt el Fuchs Simon erdélyi magyar történész és közíró.

85 éve, 1932. július huszonnegyedikén született Ábrahám Sándor erdélyi magyar biokémikus és természettudományi szakíró.

75 éve, 1942. július huszonhatodikán született K. Jakab Antal erdélyi magyar irodalomkritikus, szerkesztő, esszéíró és újságíró.

160 éve, 1857. július huszonhetedikén született Fejér Ignác eszékely-magyar katolikus püspök és egyházi író.

140 éve, 1877. július huszonhetedikén született Dohányi Ernő magyar zeneszerző, zongoraművész és pedagógus.

50 éve, 1967. július huszonnyolcadikán hunyt el Jancsó Béla erdélyi magyar kritikus, közíró, orvosi szakíró.

45 éve, 1972. július huszonnyolcadikán hunyt el Gaál Sándor székely-magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója.

95 éve, 1922. július harmincadikán született Kohl István erdélyi magyar ornitológus és természettudományi szakíró.

105 éve, 1912. július harmincegyedikén született Fuhrmann Károly erdélyi magyar ötvös és iparművész.



2017. június 23., péntek

Helyismereti képzés erdélyi magyar könyvtárosoknak




2017. június 20-21. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete karöltve a budapesti Könyvtári Intézettel helyismerettel kapcsolatos képzést tartott Csíkszeredában. Az előadások a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében zajlottak.
            Az oktatók Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtártól és Takács Béla, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézménytől voltak.

            Az előadások alatt a résztvevők betekintést nyertek a helyismereti gyűjtőmunka gyakorlati  lehetőségeinek feltárásába és hasznosításába.
            Sándor Tibor a bemutatott anyagrészben rávilágított a helyi közösségekhez fűződő értékek gyűjtésének fontosságára.  Ebben a tevékenységben kívülálló ugyanúgy besegíthet, ha az általunk kifejtett helyismereti munka lelkessé teszi őket. Lényeges a kötődés az adott helyhez, bármilyen távol is élnek egymástól hajdani elszármazott, vagy a jelenleg is ott élő, de a vidékhez ragaszkodó emberek lakói. A lokális kérdéseket felvető egyugyanazon  vidéken, vagy máshol élő honfitársak a világháló „szabad ege alatt” csoportosulhatnak, amelyből találkozások, és rendezvények sora alakulhat ki. Egy adott vidéknek, településnek, településrésznek a lakói, a könyvtáros helytörténeti munkájának segítségével, újra összekovácsolódhatnak. Mindehhez a könyvtárosnak ildomos létrehoznia egy internetes segédkönyvtárat (link-gyűjteményt), ahol a helyismereti információkat szelektálva egy csoportba gyűjti. Az anyagot érdemes feltenni a világhálóra, és ha lehet megosztani. A dokumentumok kezeléséhez jó olyan ingyenes softvereket, honlapokat használni, amelyek anyagi szempontból is megkönnyítik és segítik a további munkát. Ebben segítséget nyújtanak a világhálón található bibliográfiák, az évfordulós naptárak, virtuális kiállítások stb. A lényeg az, a munka mindig dokumentálva legyen. Mindehhez, mint lehetőség, egy ingyenes honlapkészítő programot próbálhattak ki a résztvevők. 
            Takács Béla a könyvtárakban elengedhetetlen helyismereti dokumentumokkal kapcsolatos tennivalókat mutatta be. Elsőként a digitalizálásról beszélt. Hangsúlyt fektetett a világhálón előforduló helyismereti anyagok gyűjtésére. Eme munka alatt nemcsak a gyűjtésre kell koncentrálni, hanem annak megőrzésére és közreadására is. Ebben még az általunk ismert egyszerű levelezőlista is sokat nyom a latban, amelynek segítségével kapcsolatot lehet fenntartani az érdekelt, és érdeklődő személyekkel. Az előadó különböző technikai lehetőségek ismeretével világított rá a hatékony munka elvégzésének lényegére. Elmondta, hogy a könyvtárosoknak igen előnyös módszer felvenni a kapcsolatot a helyi érdekeltségű szerzőkkel, intézményekkel, kiadókkal, és érdemes ráfókuszálódni a település honlapjára is. A gyűjtéshez szükséges számítógépes segédeszközöket, programokat és más lehetőségek sorát mutatta be, amelyben helyet kaptak a képfájlok módosítása, a dokumentumok átalakítása más formátumokban, valamint a közreadás utáni anyagban való könnyed keresgélés.

            A képzés alatt bemutatott gyakorlati eljárások nagyban segítik a digitalizálási munkálatokat, az interneten található helyismereti anyagok gyűjtését, elkészítését, feltárást, valamint azok megőrzését. A résztvevők általános képet tudnak alkotni a dokumentumok szakszerű gyűjtéséről, a világhálós  forrásanyagok módszeres kiválasztásáról. Ami pedig lényeges, nemcsak a Google-re hagyatkozni az adott téma keresése során...

            A folyamatosan újított anyag közretéve az interneten lehetőségként adódik tovább a helyismeret iránt érdeklődők számára. Ezáltal eme munka gyümölcse lehet a különböző témával foglalkozó érdeklődőkörök kialakítása. Ha mindez megtörténik, akkor egyértelművé válik  befektetett munka alatti idő eredményessége.

            Örvendetes tény, habár a közkönyvtárakra vetődött inkább a hangsúly, hogy az érdeklődők között, iskolai könyvtárosokból hárman is képviseltették magukat: Forreiter Csilla, Török Júlia Sepsiszentgyörgyről, és jómagam Csíkszeredából.



Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda




2017. június 13., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2017/6. számából

Adatbázis készült a történelmi Erdély lakosságának adataiból
Az adatbázis mintegy 400 ezer ember adatait tartalmazza az 1850 és 1914 közötti időszakból, ami Erdély korabeli 5,4 milliós lakosságának a 6,9 százalékát teszi ki. Az adatbázis elkészítéséről a projekt vezetője, Luminiţa Dumanescu számolt be a Mediafax hírügynökségnek. Elmondta: ez az első romániai adatbázis a történelmi Erdély lakossági adataival.
Megjegyezte: Erdély többnemzetiségű és többvallású volta nehezítette az adatbázis összeállítását. Ehhez az egyházi anyakönyveket használták, amelyek latin, magyar, német és román nyelven íródtak úgy, hogy a román nyelvűek egy részénél a latin, másik részénél a cirill ábécét használták. Sokszor alaposan próbára tette a kutatókat a kézírásos bejegyzések elolvasása. A projektvezető tájékoztatása szerint voltaképpen három adatbázis készült: az adatforrások lajstroma mellett egy standard adatbázist és egy családfa-adatbázist is elkészítettek. Utóbbit a széles közönségnek szánták. Ebben bárki térítésmentesen kutathatja erdélyi felmenőinek az adatait.
Dumanescu elmondta, több mint 300 ezer egyházi anyakönyvoldalt fényképeztek le, összeállították a kor keresztneveinek, helyneveinek és foglalkozásainak a katalógusát. Ion Bolovan, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a lakosságkutató központ vezetője a hírügynökségnek elmondta, az anyakönyveket a levéltár bocsátotta a kutatók rendelkezésére. Úgy vélte: a jövőben is folyamatosan bővülő adatbázis kutatók generációit segítheti munkájukban. A 2014-ben indult projektben a BBTE a norvégiai Tromsői Egyetemmel működött együtt. A kutatáshoz az egyetem 650 ezer eurós norvégiai támogatást kapott.
Az adatbázis elérhető a hpdt.ro:4080 címen.
Források: https://kronika.ro/erdelyi- hirek/adatbazis-keszult-a- tortenelmi-erdely- lakossaganak-adataibol
http://www.rfi.ro/social- 94862-ardeleni-stramosii- online-prima-baza-de-date- demografice-istorice-cluj

Az olvasás hosszú távon is fokozza az agyműködést
Tudományos bizonyítékot sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban. Egy 2014-ben megjelent cikk szerint az amerikai Emory Egyetem tudósai funkciós MRI vizsgálat segítségével megkeresték azokat az ideghálózatokat, amik agyunkban a történetek olvasásával összefüggésbe hozhatók, és rájöttek, hogy a változások még napokkal az után is kimutathatók az agyban, hogy elolvastuk az adott történetet.
A tudósok ezek után elhatározták, hogy rájönnek, miként hatnak a regények és más történetek az emberi agyra, és miként okoznak maradandó változásokat benne. "A regények olvasása komolyan befolyásolja az agy 'pihenő állapotát', akár több napon keresztül is" - írják a kutatók.
"A történetek befolyásolják az életünket, és bizonyos esetekben segíthetnek meghatározni a személyiségünket - nyilatkozta Gregory Berns, a kutatás vezetője - Szeretnénk megérteni, hogyan épülnek be agyunkba a különböző történetek, és hogyan változtatják meg az agyműködést."
A Brain Connectivity című tudományos szaklapban publikált kutatás során a tudósok 12 diák agyát vizsgálták meg funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) 19 napon keresztül, mialatt a résztvevők mind Robert Harris Pompeii című regényét olvasták. A kutatók azért ezt a könyvet választották, mert azt szerették volna, ha erős narratív szállal rendelkező, izgalmas történetet olvasnak a résztvevők.
A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a bal temporális kéregben (ami főként a nyelvi felfogó-képességgel hozható összefüggésbe). "Bár a résztvevők a vizsgálat idején már nem olvastak, a fokozott agyi tevékenység másnap reggel is érzékelhető volt - nyilatkozta Berns professzor - Ez egyfajta "árnyéktevékenység", ami talán legjobban az izommemóriához hasonlítható."
A kutatók ezen kívül fokozott tevékenységet mutattak ki a központi barázdában is, ami az agy elsődleges szenzoros motoros régiója. Az ebben a régióban lévő idegsejtek felelősek a testi érzetek kialakulásáért, így például ezeknek köszönhetően, ha csak rágondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amik a valódi futás közben is aktívak.
"Az idegi változások, amik mind a fizikai érzetekre, mind a valódi mozgásra jellemzőek, arra engednek következtetni, hogy már egy regény olvasása is segíthet nem csak mentálisan, hanem fizikailag is a főhős bőrébe bújnunk. Ráadásul ezek a változások meglehetősen tartósak, hiszen még mintegy öt nappal az olvasást követően is kimutathatóak."
Forrás: http://www.hazipatika.com/ eletmod/tudomanyos_ erdekessegek/cikkek/az_ olvasas_hosszu_tavon_is_ fokozza_az_agymukodest/ 20140107120942

 Szent László király időszerűsége
A kolozs-dobokai főesperesség, valamint a kolozsvári Szent Mihály plébánia a Szent László-emlékév alkalmával esszé- és tanulmányírói pályázatot hirdet 18-25 éveseknek.
A pályázat elsősorban a Szent László-kultusz erdélyi vonatkozásaira fókuszál. Eligazító tematikák: Szent László alakja a legendákban és a népmondákban; Szent László alakja a prédikációkban; Szent László a magyar irodalomban; Ábrázolások falfreskókon és oltárképeken; Tárgyi emlékek, emlékhelyek; A kultusz terjesztői és támogatói (levéltári források, patrocíniumok).
Az eligazító tematikák egy-egy forráscsoportra is koncentrálhatók, vagy ebből kiemelten egy adott forrásra. Irodalmi források: Szent László kultuszának jegyei, alakja a népmondák, legendák megvilágításában – ennek értelmezéséhez a liturgikus, prédikáció- és kódexirodalom nyújthat segítséget. Képi források: Szent László ikonográfiája, megjelenítési módja és ennek értelmezése a falfreskókon, oltárképeken, szobrokon keresztül. Levéltári források: a kultusz terjesztői és támogatói (adományok, patrocíniumok).
A pályázatra a fent megjelölt témákban várnak 20-25 000 leütés terjedelmű tanulmányokat, esszéket. A pályamunkákat a keresztenyert.kolozsvar@gmail. com e-mail címre csatolmányként lehet elküldeni.
A kísérőlevélben kérik feltüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail, telefon és postai elérhetőségét.
A pályamunkák beküldésének határideje: 2017. szeptember 1. Az eredményhirdetés várható időpontja: 2017. szeptember 29. A legjobb pályamunkák díjazásban részesülnek: 1. díj összege: 1000 lej, 2. díj összege: 700 lej; 3. díj összege: 400 lej. Ugyanakkor a legjobb pályamunkákat a Keresztény Szó című katolikus kulturális folyóirat megjelenteti.
Forrás: https://romkat.ro/2017/04/04/ szent-laszlo-kiraly- idoszerusege/

Novella-, vers-, mese- és regénypályázatot hirdet a KMGT
Az egész magyar nyelvterületet átfogó novella-, vers-, mese- és regénypályázatot hirdet a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) – közölte a szervezet az MTI-vel.
A novella-, vers- és mesepályázatokon kategóriánként egymillió forintos első, 500 ezer forintos második és 250 ezer forintos harmadik díjak nyerhetők el. A regénypályázat első díja ötmillió forint, a második díj kétmillió forint, a harmadik díj egymillió forint pénzjutalommal jár.
A pályaművek beküldési határideje a novella, vers és mese kategóriák esetében 2017. szeptember 1. A regény megírására egy év áll rendelkezésre, ennek határideje 2018. május 3. – olvasható a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, valamint az irodalmi tehetséggondozás céljából létrejött szervezet közleményében.
Tematikus és életkori megkötés nincs, bárki pályázhat. A beérkező pályamunkákat társadalmi-szakmai zsűri bírálja el, amely szintén pályázati úton kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból fog állni. A zsűribe július 2-ig lehet jelentkezni.
A társadalmi zsűri pályázatának, valamint az alkotói versenypályázatok részletei, illetve további információ a szervezet internetes oldalán található. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok. php?id=206507

Befejeződtek az idei Könyvtári Napok – középpontban a környezetvédelem
A környezetvédelem témája állt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Könyvtári Napok középpontjában – kapcsolódva a könyvtár idei tematikus évéhez. A 2017. május 8-tól 19-ig tartó, kéthetes rendezvénysorozattal minden korosztályt igyekeztek megszólítani, hogy a változatos programkínálatban mindenki találjon számára megfelelő programot. Természetesen az idei Könyvtári Napok rendezvényei közt is szerepeltek könyvbemutatók, előadások, amelyek a felnőtt közönségnek szóltak.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/ aktualis/a-kornyezetvedelmet- nepszerusitik-a-konyvtari- napokon-csikszeredaban

Kistelepülési könyvtártámogató program Gyergyósalamáson
2017. május 9-én, a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatosan véleményt nyilvánítani kívánó olvasóközönség jelenlétében, elkezdődött a Gyergyósalamási Községi Könyvtárban a Kistelepülési könyvtártámogató program, amelyet a Kájoni János Megyei Könyvtár indított és működtet, támogatója pedig Hargita Megye Tanácsa. Az olvasószolgálat fejlesztése céljából a program keretében a községi könyvtár 104 darab, összesen 3100 lej értékű könyvet kapott kölcsön meghatározott időre. Május végén, szintén a Kistelepülési könyvtártámogató program keretében író-olvasó találkozóra került sor a községben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/502/kistelepulesi- konyvtartamogato-program- gyergyosalamason
 
A gyermekek reakciói is fontosak a digitális tankönyveknél
Daniel Böjte, az oktatási minisztérium IT tanácsadója nyilatkozta szerint, a digitális tankönyvnek képeseknek kell lenniük, hogy a gyermek visszajelzéseit is regisztrálják és begyűjtsék. "Jelentős haladást értünk el a digitális tankönyvek bevezetésével, szép digitális tankönyveink vannak. Azt gondolom azonban, hogy a digitális tankönyvnek ennél sokkal többnek kell lennie, képes kell lennie arra is, hogy regisztrálja és begyűjtse a gyermekek és a tanárok visszajelzéseit is" - jelentette ki a tanácsos egy, a nyílt oktatásról szóló tanácskozáson. Böjte szerint egy nyílt platformot kell létrehozni, ahol a tanárok minőségi forrásra találnak. "Egy nyílt platformot képzelek el, ahonnan a tanár letölthet a maga számára már meglévő információkat és igényeinek megfelelően használhatja az órán. (...) Egy virtuális könyvtárról van szó (...), amelyhez a határon túl élők is hozzáférnek" - magyarázta a tanácsos. Rámutatott: az összes romániai iskolában van internet, ám ez vezetékes (fix) és nem vezeték nélküli (wifi) formában érhető el. '7000, saját jogi személyiséggel rendelkező és még 12 000 beosztott tanügyi egység van, mindegyikben van internet, de nagyon sok helyen vezetékes. Célunk, hogy wifi internet legyen. Van erre pénzalapunk, ám az iskoláknak igényelniük kell a telepítést' - magyarázta Böjte.(agerpres)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/? hir=47164

A 14 éves kolozsvári kalózlány bemutatkozik a világnak
A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik, keményen beharangozott és nagy érdeklődésre számot tartó „napirendi pontja” Lupescu Kata első könyvének bemutatója volt. A kötet címe Kalózlány. Végső kezdet, a kolozsvári EXIT kiadó gondozásában jelent meg, és ahogy a címe is sugallja, egy regényfolyam első darabja, a pikantéria pedig talán az benne, hogy a szerző „csupán” 14 éves. A Fogoly utcai színpadon megszervezett eseményre 2017. május 13-án került sor, és a borongós idő ellenére hatalmas néptömegek hömpölyögtek a pódium előtt. A 14 éves szerzővel Botházi Mária beszélgetett.
Lupescu Kata 2002-ben született Budapesten, egyéves kora előtt azonban Kolozsvárra költözött a szüleivel. Jelenleg a Báthory István Elméleti Líceum diákseregét gyarapítja. A Kalózlány megírásához hatodikos korában, 11 évesen látott hozzá.
Charlotte Naftalien, a pisai nemeslány ismeretlen helyen ébred, kezével az ágyhoz bilincselve. Mégis kik rabolhatták el éjnek évadján? Hamarosan rádöbben, hogy a hírhedt Sekk-Rooial kalózhajón van, és mindenki meg akarja győzni, hogy ő a legendás kalózok, Albert és Bloom Turquise lánya. És ezzel kezdetét veszi egy veszedelmekkel teli utazás egy rejtélyes végrendelet nyomában, amely sok mindenre fényt deríthet, de ugyanakkor pusztulást is hozhat rájuk. Ahogy bennebb hajóznak a Moon-Barnacle-tengeren, egyre több sötét titok kerül felszínre, ami Charlotte származását illeti, kiderül, hogy az igazi kalózoknak nem csak egy életük van, és hogy létezik egy hely föld és menny között, ahol az életművészek élnek.
A Kalózlány. Végső kezdet a szó nemes értelmében vett ifjúsági kalandregény. Ha angol nyelvterületen kerülne kiadásra, a young adult fantasy kategóriába tartozna, ugyanis a serdülő olvasóréteget célozza meg, a történet pedig a felnőtté válásról szól. Lebilincselő sztorival, szikrázó párbeszédekkel és nem utolsósorban az írói fantázia olyan sziporkáival, mely oldalról oldalra egyik bámulatból a másikba ejti az olvasót.
Teljes cikk a könyvbemutatóról itt: http://foter.ro/cikk/20170514_ a_14_eves_kolozsvari_ kalozlany_bemutatkozik_a_ vilagnak
Forrás: http://ideakonyvter.ro/home/ 1433-kalozlany-vegso-kezdet- 9789737803450.html

Tompa Andrea: Omerta - Hallgatások könyve
A kolozsvári születésű, jelenleg Budapesten élő Tompa Andrea legújabb regénye az ötvenes, hatvanas évek romániai diktatúrájából választott hősöket. Az Omertában egy széki cseléd, egy magas pártfunkcióba kerülő rózsanemesítő, egy félárva kolozsvári kamaszlány és egy, politikai okok miatt bebörtönzött apáca monológja rajzolja körül a történelmet és a „kulturális üvegházként” funkcionáló Magyar Autonóm Tartomány (MAT) határait, illetve mesél megingathatatlan pártvéleményről, egyetembezárásról, kollektivizálásról.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2017/ 05/27/tompa_andrea_a_ hallgatas_mindig_akkor_a_ legerdekesebb_amikor_megtorik_ 104

Europa Nostra: a közönségdíjat is Kallós Zoltán kapta
Kallós Zoltán kapta a legtöbb szavazatot azon az online szavazáson, amelyen az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasát választották ki. Idén április elején hozták nyilvánosságra a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj / az Europa Nostra-díj 2017. évi díjazottjait.
A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, azt tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból összesen 29 díjazottat tüntettek ki.
Az idei év díjazottja a Kossuth Nagydíjjal is kitüntetett Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt. A díjra Európa-szerte 39 országból – civil szervezetek által megfogalmazott és egyéni javaslatok alapján – 202 jelölés érkezett, amelyek közül független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
A díj kihirdetésével egyidőben megindult egy online szavazás is, amelyen a közönség támogathatta a nyertes projekteket, és dönthetett arról, ki kapja a közönségdíjat. Ez a szavazás zárult most le: a legtöbb szavazatot pedig Kallós Zoltán kapta.
Az EU Kulturális Örökség díjának honlapján (http://www. europeanheritageawards.eu/ winners/mr-zoltan-kallos/?utm_ source=foter_ro&utm_medium= link&utm_campaign=foter_ro_ 201705) olvasható értékelés felhívja a figyelmet arra, hogy Kallós a 20. század egyik legismertebb és legeredményesebb magyar népzenegyűjtője, aki nagyban hozzájárult az erdélyi magyar, román, szász és roma népi kultúra megőrzéséhez.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20170515_ europa_nostra_a_kozonsegdijat_ is_kallos_zoltan_kapta
 
Szerkesztők: 
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.